A cache by csuklin Message this owner

Hidden : 10/10/2018

Difficulty:

Terrain:

Size: Size: regular (regular)

Join now to view geocache location details. It's free!

Watch

How Geocaching Works

Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions in our disclaimer.

Geocache Description:

SK/

Polohopis

Galanta leží v strednej časti juhozápadného Slovenska v strede Podunajskej nížiny. Východne od mesta preteká rieka Váh a Derňa, západne Dudváh. V danej oblasti sú veľmi dobré klimatické podmienky, charakteristické vysokou priemernou teplotou vzduchu.

Mesto je dôležitou križovatkou železničných tratí Galanta – Leopoldov a Bratislava – Štúrovo. Južným okrajom vedie cesta I/75, od Serede vedie cesta I/35 a II/507 a cesta II/561 pokračuje do Veľkého Medera. Galanta leží 12 km južne od Serede, 7 km východne od Sládkovičova, 29 km severne od Dunajskej Stredy a 13 km západne od Šale.

Vodné plochy

Po okrajoch mesta pretekajú potoky Šárd a Derňa. Rieka Váh je vzdialená 6 km od Galanty.

Najbližšou vodnou plochou je Vincovo jazero vzdialené asi 7 km od mesta Galanta a asi 1 km od mesta Sládkovičovo. Jeho zvláštnosťou je, že takmer nezamŕza, nakoľko je vyhrievané geotermálnym vrtom, z ktorého je zásobované aj blízko stojace kúpalisko. Ďalšia vodná plocha, Vodné dielo Kráľová, ktoré je známe aj pod menom Kaskády, sa nachádza na rieke Váh. Je lákadlom pre milovníkov vodných športov a rybolovu.

História mesta

Dejiny Galanty môžeme sledovať vďaka archeologickým nálezom až do praveku. Toto územie bolo osídlené už v mladšej dobe kamennej. Na základe spomínaných nálezov vieme,že hlavným zdrojom obživy človeka na tomto území bolo poľnohospodárstvo.

V katastri Galanty sa vystriedalo mnoho kmeňov a národov. Rozhodújúce boli od 6. storočia n.l. slovanské a od 9.storočia maďarské kmene. Archeologické náleziská svedčia o ich spolunažívaní.

Najstaršia písomná správa o Galante sa zachovala v listine, ktorá bola napísaná z príkazu kráľa Belu IV. v rokoch 1237 – 1240 a opisuje majetky Pannonhalmského opátstva. Listina je uložená v archíve opátstva.

Ďalším dôležitým medzníkom v histórii mesta je rok 1421, keď Esterházyovci nadobudli časť Galanty. Členovia tohto rodu postavili v meste významné architektonické pamiatky – dva kaštiele. V tej dobe ale okrem tejto rodiny tu mali majetky aj ďalšie šľachtické rodiny. Galanta bola už v 16. storočí šľachtickým mestečkom.

Pravdepodobne už prvé turecké nájazdy spustošili Galantu, ktorá mala veľmi výhodnú polohu pri ceste smerom na Bratislavu a Viedeň. Až po protihabsburskom povstaní v 18. storočí nastali pre Galantu pokojnejšie časy.

Prvé výsady na konanie výročných jarmokov získala Galanta už v 16. storočí. V roku 1635 dostala od kráľa Ferdinanda II. výsadnú listinu, ktorou namiesto dvoch jarmokov povolil konanie štyroch výročných jarmokov a týždenných trhov.

Veľký rozvoj remesiel sa v Galante začal v 18.storočí. V tomto období bol tu cech obuvníkov a čižmárov.

Zrušenie poddanstva, vrátane voľného pohybu obyvateľstva bol dôležitým medzníkom aj pre rozvoj mestečka. Zmenáreň bola v Galante už v roku 1864 a od roku 1873 pôsobila v meste Galantská sporiteľňa.

Ďalším impulzom na rozvoj bolo pripojenie mesta na centrálnu železničnú sieť v roku 185O a následne odbočkou cez Sereď na Leopoldov, čím sa Galanta stala železničným uzlom.

V druhej polovici 19. storočia bola Galanta centrom kultúrneho a spoločenského života celého okolia. Sídlil tu slúžnovský úrad, okresný súd, pozemková kniha a od roku 1902 aj daňový úrad. Od roku 1909 bolo v meste kino a Galanta mala od roku 1896 vlastný časopis „Galántha és vidéke“.

Aj po prvej svetovej vojne zostala Galanta okresným mestom. Vzhľad mesta sa v medzivojnovom období v podstate nezmenil.

Výrazné zmeny sa začali na Hlavnej ulici výstavbou poschodových obytných domov. Jednotlivé historické stavby sa do súčasnosti zachovali len ako solitery v obklúčení novej výstavby. Súčasná podoba mesta je výsledkom výstavby v 2. pol. 2O storočia. Týmto necitlivým a neodborným zásahom do pôvodnej architektúry stratila Galanta časť svojej identity a histórie.

Pamiatky

Neogotický kaštiel

GC72KDP

Renesančný kaštieľ

GC24ZPZ

Renesančný kaštieľ bol postavený na prelome 16. a 17. storočia, patril uhorskému šľachtickému rodu Esterházyovcov. Verejnosti bol kaštieľ sprístupnený v roku 1992. Uvedené zariadenie je zamerané hlavne na výstavnú činnosť. Jedná sa o polyfunkčný objekt. V kaštieli sa nachádza : obradná sieň, reprezentačná miestnosť primátora, exkluzívne suterénne priestory. Na prvom poschodí sa nachádzajú výstavné priestory t.j. stále expozície a výstavné priestory, kde sa organizujú výstavy na základe ročných plánov výstavnej činnosti. Zabezpečuje tiež výstavy stáleho charakteru - zo zbierok vlastivedného múzea v Galante.

Rímskokatolický kostol

Rískokatolícky kostol sa nachádza v centre mesta na Hlavnej ulici. Monumentálna dvojvežová klasicistická stavba s barokovými prvkami z roku 1800.

V interiéri vyniká oltár z roku 1741, ktorý bol prenesený zo zbúranej barokovej kaplnky Sedembolestnej Panny Márie. Pôvodný oltárny obraz sv. kráľa Štefana - zreštaurovaný - namaľoval trnavský maliar Zanussy v r. 1799.

Neogotická kaplnka

Neogotická kaplnka je súčasťou starého cintorína na Ul.Bratislavská.

Pohrebná kaplnka rodiny Esterházyovcov z roku 1871 sa nachádza v starom cintoríne, obnovená v roku 1998. V interiéri je súčasťou dreveného oltáru olejomaľba "Ukrižovanie" taktiež z roku 1871 a kamenné barokové plastiky sv. Petra a sv. Pavla z roku 1741.

Morové stĺpy

Morové stĺpy. V Galante sa cholera vyskytovala ešte aj v 19. storočí. Posledná známa epidémia na území mesta bola v roku 1873. Na pamiatku tejto udalosti a z vďaky za prekonanie epidémie, ale aj na ochranu pred ňou postavili galanťania v poli za mestom štyri morové stĺpy. Ich situovanie na štyri svetové strany malo symbolizovať ochranu mesta zo všetkých strán. Do súčasnosti sa zachovali tri z pôvodných štyroch stĺpov. Južný (smerom na Matúškovo) bol pri výstavbe obilného sila zbúraný. Stĺpy boli postupne obnovované, západný (na ul.29. augusta) v rokoch 2003-2004, východný za štadiónom pri ceste smerom na Šaľu v rokoch 2005-2006 a severný na Sereďskej ceste v roku 2008.

Pohrebná kaplnka Esterházyovcov

Zaujímavou súčasťou starého cintorína na Bratislavskej ulici je neogotická pohrebná kaplnka rodiny Esterházyovcov.

Postavená bola v roku 1871 a je v nej pochovaná rodina Jozefa Esterházyho, ktorá ako posledná z tohto významného rodu, obývala neogotický kaštieľ v Galante. Pohrebná kaplnka bola v roku 1998 obnovená. Jej interiér zdobí olejomaľba s názvom „Ukrižovanie“ rovnako stará ako samotná kaplnka a kamenné barokové plastiky sv. Petra a sv. Pavla z roku 1741.

Kaplnky

Kaplnka sv. Rodiny – je to malá do priestoru otvorená stavba postavená v roku 1850, ktorá sa nachádza v Starom cintoríne.

Kaplnka sv. Jána Nepomuckého - sa nachádza na Bratislavskej ul. pri Starom cintoríne. Bola postavená v r.1827.

Pohrebná kaplnka Esterházyovcov v Hodoch z roku 1820, umiestnená v cintoríne.

Neogotická kaplnka v Nebojse z roku 1900, umiestnená popri hlavnej ceste.

Kultúra

Neodmysliteľnou súčasťou života v našom meste je oblasť kultúry, ktorá je veľmi rôznorodá. Kultúrne inštitúcie, organizácie a rôzne centrá pôsobiace na území mesta Galanta svojou činnosťou ponúkajú počas celého kalendárneho roka možnosti hodnotného a zaujímavého trávenia voľného času a oddychu pre každého obyvateľa, či návštevníka mesta.

Aj vďaka spolupráci všetkých riaditeľov kultúrnych inštitúcií a organizácií na území mesta pôsobí kultúrno-spoločenská oblasť ako jeden celok.

Mesto v spolupráci so zástupcami týchto kultúrnych inštitúcií každoročne vydáva informačnú brožúrku - Kalendár podujatí, ktorá má za úlohu poskytnúť širokej galantskej aj mimo galantskej verejnosti prehľad a informácie o všetkých kultúrno-spoločenských podujatiach.

Csemadok

Organizuje kultúrne, osvetové a spoločenské podujatia, medzinárodné, celoslovenské, oblastné kultúrne podujatia, ochotnícke vzdelávacie a umelecké prehliadky, súťaže, rozširuje a zveľaďuje svoje kontakty s domácimi a zahraničnými kultúrnymi organizáciami a inštitúciami, v súlade so svojím poslaním sa zapája do kultúrnej výchovy detí a mládeže.

Dom Matice slovenskej

Zabezpečuje kultúrno-spoločenskú, výchovno-vzdelávaciu, záujmovo-tvorivú, zábavnú a relaxačnú činnosť v jazykovo zmiešanej oblasti južného Slovenska. Je orientovaný na starostlivosť o repatriantov a o udržovanie kontaktov so Slovákmi z Maďarska, Juhoslávie a Rumunska.
Dom Matice slovenskej - zaoberá sa zachovaním slovenskej kultúry.
dms.galanta@azet.sk

Zameranie činnosti: zaoberá sa zachovaním slovenskej kultúry.

Vlastivedné múzeum

Vlastivedné múzeum v Galante-MÚZEUM ROKA 2014.
Vlastivedné múzeum v Galante vzniklo v roku 1969 s poslaním dokumentácie vývoja prírody a spoločnosti formou tvorby, ochrany, spracovania a prezentácie zbierkového fondu v regióne.
Jeho zbierka má vlastivedný charakter s užšou špecializáciou dokumentácie mlynárstva v povodí Malého Dunaja a dolného toku Váhu.
E-mail: vlast.muzeum.ga@zupa-tt.sk

V roku 1990 získalo múzeum sídlo v strede mesta v budove bývalej banky postavenej začiatkom 20. storočia. V roku 2014 sa múzeum predstavilo verejnosti vo vynovených priestoroch svojho hlavného sídla, kedy sa zrealizovala prístavba objektu.

Múzeum svojim poslaním a činnosťou sa usiluje o zachovanie, ochranu a rozvoj kultúrneho dedičstva s vedomím povinnosti chrániť a zveľaďovať nenahraditeľné kultúrne hodnoty regiónu Galanty.

V hlavnej budove múzea je sprístupnená stála expozícia, kde nájdete expozíciu mestskej bytovej kultúry, sakrálne pamiatky, tradičnú ľudovú kultúru galantského regiónu, lekáreň z roku 1909, zbierku výtvarných umelcov regiónu, expozíciu, ktorá sa zaoberá historickým vývojom mlynárstva a expozíciu archeologická lokalita Gáň-Brakoň. Vlastivedné múzeum pripravilo aj expozíciu o histórii mesta, ktorá je inštalovaná v Renesančnom kaštieli v Galante.

Pracovníci múzea každoročne pripravujú pre návštevníkov rôznorodé výstavy. V posledných rokoch boli často obohatené a doplnené múzejno-pedagogickým programom, ktorý si získal u návštevníkov veľkú popularitu. Okrem toho múzeum spolupracuje pri organizovaní výstav najmä zapožičaním zbierkových predmetov partnerským inštitúciám. Ku kultúrno-výchovnej činnosti patria aj semináre, konferencie, sprievodné prezentačné podujatia, ukážky práce ľudových umelcov a pod.

Informácie:

Otváracie hodiny:

Utorok - Piatok : 9,00 – 17,00 hod., Sobota: 13,00 - 17,00 hod.

Vstupné:

Základné vstupné: 1 €

Deti, študenti, dôchodcovia: 0,50 €

Deti do 6 rokov: bezplatne

Mestské kultúrne stredisko (MsKS)

MsKS sa podieľa na organizovaní celospoločensky významných udalostí miestneho a regionálneho charakteru a je nápomocné i pri rozvíjaní miestnych tradícii a zvykov, organizuje, koordinuje kultúrno spoločenský život, rekreáciu a oddych občanov, mládeže a dospelých. Je hlavným nositeľom úloh v oblasti zabezpečovania kultúrno – výchovnej činnosti, kultúrno-spoločenskej činnosti a rôznych voľno-časových aktivít na území okresného mesta Galanta a priľahlých obcí.
www.domkulturyga.sk
www.kino-galanta.sk

MsKS je príspevkovu organizáciou mesta v zriaďovateľskej pôsobnosti Mesta Galanta.

Zameranie činnosti: rozvoj kultúrno – spoločenského života v meste podľa skutočných potrieb občanov, s cieľom vytvoriť podmienky pre rôzne záujmové, výchovné, vzdelávacie, kultúrne a iné aktivity.

MsKS prevádzkuje aj dve kiná: Kino Dom kultúry a letné kino na amfiteátri.

Prevádzka „ vnútorného kina“ je okrem mesiacov júl, august celoročná.

Premietacie dni sú : utorok, streda, sobota a nedeľa.

Vonkajšie kino –amfiteáter" je prevádzkované v mesiacoch júl, august.

Severné krídlo neogotického kaštieľa v mestskom parku

Severné krídlo neogotického kaštieľa v mestskom parku - organizovanie výstav, kultúrno-spoločenských podujatí.

Kultúrne zariadenie je v správe MsKS Galanta od 1. 7. 2011.V severnom krídle sa nachádzajú multifunkčné priestory pre organizovanie výstav, kultúrno-spoločenských podujatí a pod. Na poschodí bude zriadený depozitár.

Galantská knižnica

Knižnica je v zriaďovateľskej pôsobnosti Trnavského samosprávneho kraja.

Výpožičná doba:
Odd. literatúry pre dospelých
Po, St, Št, Pi: 8.00–12.00, 12.30-18.00
Ut: 13.00-18.00
So: 8.00–12.00

Oddelenie literatúry pre deti a mládež
Po, St, Št, Pi: 9.00–12.00, 12.30–16.30
Ut: 13.00–16.30

Čitáreň, Internet
Po, St, Št, Pi: 8.00–12.00, 12.30–18.00
Ut: 13.00–18.00

E-mail:kniznica@galantskakniznica.sk, citaren@galantskakniznica.sk
web: www.galantskakniznica.sk

Zameranie činnosti: zabezpečovanie metodickej, štatistickej a bibliografickej činnosti v rámci celého okresu.

Mierové námestie 4, Galanta

Galantské trhy

V meste sa konaju kždoročne trhy. Väčšinou sa koná od štvrtka do soboty druhý augustový týždeň. Počas toho zvyknú vystupovať kapeli v anfiteátri, v areali Neogotického kaštiela sa nachádzajú rôzný remeselníci a aj predajcovia. Počas trhov sa uzatvára celá Hlavná ulica kde sú rozložený predajcovia.

Židovský cintorín

GC7H1Y7

Známe osobnosti

Umenie:

Bene, raper
Eduard Csepiga, trubkár
Michal Dočolomanský, herec
Karol Duchoň, spevák
Etien, spevák
Peter Fahn, spevák
Emil Hasala, huslista
Tomáš Juhás, operný spevák
Petra Jurinová, speváčka
Zoltán Kodály, skladateľ ( GC72K9R)
Karol Koža, hudobník
Miroslav Koža, hudobník
Eva Máziková, speváčka
Ivan Pavle, maliar
Vladislav Pavlovič, režisér
János Pirk, maliar
Dagmar Rostandt, speváčka
Ladislav Sabo, sochár
Gyula Szarka, hudobník
Tamás Szarka, hudobník

Masa mäsa, rocková skupina
S.B.A., punková skupina
Slovenská klobása, punková skupina

Veda:

Eduard Chmelár, politológ
Július Jakab, antropológ
Miroslav Klobučník, historik
Alexandra Novotná, lekárka

Šport:

Ladislav Fekete, cestovateľ
Richard Gaulieder, golfista
Martina Godályová, basketbalistka
Norbert Gombos, tenista
Tomáš Kovács, boxer
Ladislav Tomaček, futbalista
Daniel Vanek, atlét
Ondrej Pochylý, horolezec
Pavel Pochylý, horolezec

Politika:

František Gaulieder, poslanec NR SR
Zoltán Horváth, poslanec NR SR
Július Humaj, veliteľ Armády SR
Ivan Knotek, predseda vlády SSR
Ernő Rózsa, poslanec NR SR

Známe osobnosti, ktoré sa narodili, žili, pôsobili alebo študovali v Galante

Mestsé časti

- Hody ( GC7YV8X)

- Javorinka

- Nebojsa

- Kolónia

HU/

Alap info

Lakosainak száma: 14 939 (2016.12.31)

Területe: 3391,3435 ha

Postai irányítószám: 924 01

Hívásszám belföldről: 031

Hívószám külföldről: 00 421 31

A város első írásos említése: 1237

Tengerszint feletti magasság: 118 m

GPS: N48°11´29,7276“E017°43´56,7732“

A város és városrészei: Galánta, Hódi, Javorinka, Nemesnebojsza

Galánta Szlovákia délnyugati részén, a Duna menti síkság közepén terül el. Közigazgatásilag a Nagyszombati (Trnava) megye része. Járási város, és a régió egyik kulturális, közigazgatási és gazdasági központja.

A kedvező földrajzi fekvés mellett az előnyös éghajlati tényezők és a geotermikus források létezése elengedhetetlen feltételei a korszerű városfejlődésnek.

A város számos vízfolyással van körülvéve: Vág, Kis-Duna, Dudvág. A város területén két geotermikus furat működik, melyeknek a hőforrásait az Észak lakótelep és a kórház fűtésére használják.

- a geotermikus forrás vízhőmérséklete: 72-76 °C

- a felhasznált geotermikus forrás vízhőmérséklete: kb. 38 – 42 °C, és a Galandia Termálközpont fűtésére szolgál.

A város történelme

A város történelmét már az újkorból (neolitikum) származó régészeti leletek is bizonyítják. Az első írásos híradás Galántáról egy IV. Béla korabeli oklevél, mely az 1237 és 1240 közötti években született. Ez az iromány birtokosai szerint mondja ki a Pannonhalmi Apátság területeihez való tulajdonjogot. 1421-ig a település több nemesi család tulajdonában volt. A város történelmének fontos mozzanata, amikor Galánta egy része az Esterházy család birtokává vált. Az Esterházyak hat évszázadon át befolyásolták Galánta fejlődését. Az első vásárjogi kiváltságot Galántának a 16. században adományozták. A vásárok a jó iramban fejlődő települést mezővárosi rangra emelték. 1635-ben II. Ferdinánd király az Esterházy család kérésére Galántát további kiváltsággal ruházta fel: az évi négy nagy ünnepi vásáron kívül heti vásárt is tarthatott. A 16. századtól Galántán iskola működött és a 17. században már kórháza is volt. A 18. században markáns fejlődésnek indult a kézműipar, mely magával hozta a cipészek és a csizmadiák céheinek létrejöttét. A 19. század második fele fontos változásokat hozott a városka életében. Galánta a környék adminisztrációs központjává vált. Itt székelt a szolgabírói hivatal, a járásbíróság, a telekkönyvi hivatal, a posta, és 1902-től az adóhivatal is. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően pénzintézmények alakultak a város területén. A Bécs – Pozsony – Galánta – Érsekújvár – Budapest vasútvonalon 1850-ben indult meg a személyszállítás. A város jelenlegi arculata a 20. század második felében alakult ki.

A városhoz városrészek is tartoznak – Hódi (Hody), Nemesnebojsza (Nebojsa) és Javorinka.

Hódi városrészt az írásos emlékek 1291-ben említik először. Az elnevezés szláv eredetű. A századok során a városrésznek több tulajdonosa is volt. Az utolsó az Esterházy család volt. Az itt található kastély a mai alakját az 1780-ban történt klasszicista átépítés során nyerte el. Ma a Don Bosco szalézi szerzetesrend tulajdonát képezi.

Javorinkát (azelőtt Štefánikovo) az 1921-es földreform idején tizenhárom Vág-menti községből származó telepesek alapították a Sárd folyó mentén Galánta és Taksony között. A városrészt 1960-ban csatolták Galántához.

A városhoz tartozó Nemesnebojsza települést a források először 1405-ben említik. 1421-ben a település egy része Esterházy Miklós tulajdonát képezte. A későbbiekben a település egy részét a norimbergi Rozhnanov család birtokolta. Ez időktől a falu alsó és felső részre osztódott. A felső rész a német telepeseké volt. Nemesnebojsza a múltban kizárólag nemesi falu volt. A legismertebb földbirtokosa a Balogh nemesi család volt, mely valószínűleg a 18. században kastélyerődítményt építtetett a török ellen. Ma már csak a kastély romjai láthatók.

Galánta történelmét a régészeti leleteknek köszönhetően már az ókortól figyelemmel kísérhetjük. A terület már az új kőkorban (neolitikum) is lakott volt. Az említett régészeti leletekből ismert, hogy az itt élő emberek elsősorban földműveléssel foglalkoztak.

Galánta kataszterében számos nemzet és törzs megfordult. A legjelentősebbek a szláv törzsek i. sz. 6. századból és a magyar törzsek a 9. századból. A régészeti leletek a törzsek együttélését bizonyítják. Az első írásos híradás Galántáról egy IV. Béla korabeli oklevél az 1237-40-es évekből, mely birtokosai szerint mondja ki a Pannonhalmi Apátság területeihez való tulajdonjogot. Az iromány az apátság archívumában található.

A város történelmének következő fontos mérföldköve 1421, amikor Galánta része az Esterházy család birtokává vált. Ez idő tájt a település többi része néhány nemesi család tulajdonában volt. A török támadások kedvező földrajzi fekvése miatt Galántát sem kerülték el. Miután a török csapatok elfoglalták Érsekújvárt, a mezőváros szinte teljesen elnéptelenedett. Békésebb időket Galánta csak a 18. században bekövetkezett Habsburg-ellenes felkelés után élt meg.

Galánta először a 16. században nyert vásártartási jogot. 1635-ben II. Ferdinánd király az Esterházy család kérésére Galántát további kiváltsággal ruházta fel: az évi négy nagy ünnepi vásáron kívül még hetente egyet is tarthatott.

A 18. században markáns fejlődésnek indult a kézműipar, amely magával hozta a különféle céhek létrejöttét (cipészek, csizmadiák).
A jobbágyság megszüntetése fontos mérföldkő volt a városka fejlődésében. 1864-től Galántán pénzváltó működött és 1873-ban a város első pénzintézményeként a Galántai Takarékpénztár is megkezdte működését.
A Bécs – Pozsony – Galánta – Érsekújvár – Budapest vasútvonalon 1850-ben indult a személyszállítás. 1883-ban a szeredi, lipótvári és zsolnai elágazás kiépítése következtében Galánta vasúti csomóponttá vált.
A 19. század második felében Galánta a környék kulturális, gazdasági és közigazgatási központjává vált. Itt székelt a szolgabírói hivatal, a járásbíróság, a telekkönyvi hivatal, valamint 1902-től az adóhivatal is. A művelődés terjesztésében nagy szerepe volt Samuel Neufeld könyvnyomdájának, mely 1890-ben kezdte meg működését. 1892-től Galánta saját hetilapot adott ki „Galántha és Vidéke” címmel. 1909-től mozi is működik Galántán.
Az első világháború után Galánta továbbra is járási székhely maradt. A város arculata a két világháború között nem változott.
A város jelenlegi arculata a 20. század második felében alakult ki. A modern lakóházak építése következtében a Fő utca történelmi épületeinek jelentős része lebontásra került. Építészeti szempontból ez meggondolatlan beavatkozás volt, melynek következtében a város elvesztette történelmi arculatának és identitásának egy részét. Áldozatául esett az oreg kápolna ami teljesen eltunt a városból.