SK: Ku keške: Odporúčam hladať vo večerných hodinách, aby ste nevzbudili. Prosím vždy vrátite na svoje miesto. Nezabudni na pero.
HU: A ládához: A keresést esti órákban ajánlom, hogy ne kelts feltűnést. Kérem Mindig az eredeti helyre visszahelyezni. Nefeledkezz meg tollról.
O obci
Obec Zlaté Klasy sa nachádza na juhozápade Slovenska v hornej časti Žitného ostrova , je prirodzeným spádovým strediskom pre 10 okolitých obcí horného Žitného ostrova .Má vybudované kompletné služby , ako je školstvo , zdravotníctvo ,obchod, bankovníctvo a daľšie služby , ktoré využívajú nielen domáci ,ale taktiež aj obyvatelia priľahlých obcí - cca 12000 obyvateľov. Obec má okolo 3600 obyvateľov . Obyvateľstvo sa skladá z maďarskej , slovenskej a rómskej národnosti. Prvá písomná zmienka o obcí je z roku 1237 Castrenses de Máger. Etymologicky pochádza z názvu jedného madarsých kmeňov.. Obec sa v dalších rokoch spomína ako Magor v roku 1239, Magari v roku 1281 , Nogmagyar v roku 1352 . Egyházas -Magyar v roku 1354 , Nagy- Magyar v roku 1773, Veľký Mager v roku 1927 , Rastice v roku 1948 . V roku 1960 sa vytvoril administratívny útvar pod názvom Zlaté Klasy. V stredoveku po prisídlení nemeckého obyvateľstva sa zachoval aj názov Gross Magendorf. Popri Nemcov v tých časoch obec obývala i početná komunita židov..Rozvinuté tu bolo aj remeseľnictvo a obchod. Obec má bohato zdokumentovaný hospodársky vývoj . 
Podľa zachovalých listín v roku 1239 obec patrila prešporskému hradu . Od roku 1355 patrila rodine Olgyaiovcov a v 14. storočí Dankházyovci vlastnili väčšinu majetkov. V roku 1495 kráľ ll.U Lászlo prideluje majetok Pogány Péterovi a Vízközi Andrásovi. V 16. storočí rodiny Csorba a Illésházy .vlastnili väčšinu časť majetkov obce . Od roku 1553 sa stáli vlastníkmi pôdy z častí " reholný rád Klarisieka "Pavlov rád " , ktorý sa udržali do konca 18. storočia .V roku 1676 Lipot l. odňal právo usporadúvať týždenné trhy . V roku 1699 obec získala titul vidiecke mestečko ( oppidum) aj s právom usporadúvať trhy . V období Rákocziho povstania sa stretli v chotári obce na bojisku kuruci a cisárske vojská. Najvýznamnejšou kultúrnou pamiatkou je rímsko-katolícky kostol nachádzajúci sa v strede obce . Bol postavený v rokoch 1885- 1886 v priebehu jedného roka . Kostol má dľžku 32m ,šírku 20m a výška veže dosahuje 42 m a pozostáva z troch lodí. Malá časť pochádza zo starého románskeho kostola., ktorý bol zbúraný pri výstavbe terajšieho kostola. Nástenná maľba presbytéria pochádza z roku 1959 od p. Massányiho . Na území obce sa nachádzajú kríže , malé kaplnky a sochy so sakrálnou tematikou. Pri ceste smerom na obec Oldza sa nachádza malá kaplnka so sochou Panny Márie z Lourdesu . Pred kostolom je socha Svätého Vendelína ako dobrého pastiera s nápisom na podstavci
" Prídte ku mne všetci".
"Zdroj: https://www.zlateklasy.sk/zakladne-informacie/o-obci/
Faluról
Nagymagyar Délkelet Szlovákiában , a Felső Csallóközben fekvő község , természetes vonzáskörzetébe tiz környező falu tartozik. A község jól kiépitett infrastruktúrával böséges szolgáltatásokkal - oktatási és egészségügyi intézményekkkel , kereskedelemi hálozattal , és pénzügyi szolgáltatásokkal rendelkezik .
A helyi lakosokon kivul községünket a kistérségbe tartozó falvak lakói , hozzávetöleg 12000 ember látogatja. A községben mintegy 3500 , magyar ,szlovák és roma nemzetiségű lakos él. A falu első irásos emlitese 1237- ből származik : Castrenses de Mager. A falu neve az egyik magyar törzs nevéből származik.
Késöbb a községet különféleképpen emlitik: Magor ( 1239) , Magari(128), Nogmagyar (1352) ,Egyházas - Magyar (1354) ,Nagy- Magyar (1773) , Velky Mager( 1927) , Rastice (1948) . Az 1960 -ban több település összevonásából létrejött közigazgatási egység a Zlaté Klasy nevet kapta.
A középkorban megtelepedett németek a falut Gross Magebdorf néven emlitették.A németek mellett akkoriban a faluban aránylag nagyszámú zsidó közösség élt. A településen fejlett volt a kézműipar és a kereskedelem. A település gazdasági fejlödés jól dokumentált. Az oklevelek tanúsága szerint a község 1239 - ben pozsonyi várbirtok volt. 1355 -től az Olgyai család birtokolta , a 14. században pedig a Dankházy család volt a legnagyobb birtokos. 1495-ben ll.Ulászló király a faluban birtokot adományozott Pogány Péternek és Vizközi Andrásnak. A 16.században a községben a legnagyobb birtokkal a Csorba és az Illésházy családok rendelkeztek.1553-tól a községben földbirtokot szereztek a klarisszák és a pálosok ,akik egészen a a 18.századig megtartották birtokaikat. 1676-ban l. Lipót császár megvonta a község hetivásár - tartási jogát . 1699-ben a falu mezővárosi rangot s ezzel együtt vásártartási jogot is kapott. A Rákóczi - féle szabadságharc idején a község határában zajlott a kurucok és a császári csapatok közötti egyik ütközet.A község legjelentősebb kulturális emléke a központban található római katolikus templom , amely egy év alatt , 1885-1886 -ban épült fel. A háromhajós templom hossza 32 m ,szélessége 20m. tornya 42 m magas. A szines ornamentikával diszitett 28 ablakban az épitökre és a falu lakosaira vonatkozó adatok olvashatók.
A templom berendezése egyrészt a 19. és a 20.századból származik.A templom részben az épitéskor elbontott régi román kori templom alpjaira épült. A presbitériumot diszitő
freskó ( 1959) Massányi műve .A község területén több kisebb szakrális emlék - kereszt , kápolna , szobor - is található.Az Olgya felé vezető úton épült a Lourdes-i kápolna
Szűz Mária szobrával . A templom előtt Szent Vendel jó pásztor szobra áll , a szobor talpazatán az alábbi felirat olvasható :
" Jöjjetek hozzám ,mindannyian ."
Forrás: https://www.zlateklasy.sk/alapveto-informaciok/falunkrol/