SK: Ku keške: Prosím vždy vrátite na svoje miesto. Prineste si pero. Keška nie je "drive in" preto vźdy odparkuje svoje vozidlo na bezbečnom mieste!
HU: A ládához: Kérem mindig az eredeti helyre visszahelyezni. Hozzatok saját tollat. A láda nem "drive in" ezért az autót mindig biztonságos helyre parkold!
História obce:
Medveďov – Medve. Obec leží pri rieke Dunaj. Etimologický názov pravdepodobne pochádza z maďarskej obmeny slovenského slova medveď. Historici síce pokladajú za nemôžné, že by v miestach dnešného Medveďova žili medveďe. Základom vzniku pomenovania obce však mohlo byť aj osobné meno. Ani dátum vzniku obce nie je istý, predpokladá sa, že vznikla v 10. – 12. storočí, ale strážna usadlosť pri brode mohla jestvovať oveľa skôr. S názvom obce sa stretávame po prvý raz v listine z roku 1252, kde sa Villa Medwe spomína ako majetok bratislavského hradu. Súdobé listiny sa zmieňujú dokonca o dvoch obciach s názvom Medveďov, o Veľkom a Malom Medveďove.
Malý Medveďov sa okrem toho ešte spomína aj ako Kenderesmedve. Minulosť obce je nerozlučne spätá s Dunajom. Poniže obce v miestach dnešného mosta sa nachádzal tzv. Jelení brod, kde pri nízkom stave vody prechádzajú štátne hranice stáda jeleňov a srncov. Ešte nižšie sa nachádzal ostrov Cholera, kde boli až do 19. storočia internovaní chorí v časoch epidémie cholery. Včase tureckého vpádu bola obec ležiaca oproti Györu na ľavom brehu Dunaja úplne vyplienená a zničená.V tom čase zanikol aj katolický kostol, ktorý mohol patriť medzi kostoly postavené podľa nariadenia každých desať obcí postaví kostol, ktoré vydal ešte Štefan I.
O tomto prvom kostole v Medzičilizí sa aj Pázmányov súpis zmieňuje už ako o starom. Po vytlačení Turkov z Uhorska sa tu usídlujú nemeckí kolonisti, ktorí obec nazývajú Weisskirchen /Biely Kostol/. V roku 1634 patrí obec do Komárňanskej župy a jej zemepánmi sú Héderváryiovci a rábska kapitula. Obec bola dlho bez kostola, veriaci postavili nový klasicistický kostol znova až v roku 1800, ten však v roku 1855 vyhorel, obnovený bol v roku 1860. V minulom storočí tu premávala parná kompa, dnes v miestach brodu stojí most. Prekročením tohoto mosta 5. novembra 1938 začali maďarské vojská obsadzovať v zmysle Viedenskej arbitráže Žitný Ostrov.
Údaje o dedine v roku 1848 uvádzajú, že Medveďov je maďarksá obec v Rábskej župe, v ktorej žijú katolíci. Obec má mnoho mlynov na Dunaji a zemepánom je rodina Viczayovcov. Podľa posledných údajov z roku 2001 bola rozloha obce 1046 hekltárov a v 222 domoch bývalo 590 obyvateľov. Erb obce Medveďov bol schválený s obecným zastupiteľstvom v roku 1997. Podkladom návrhu bola obecná pečať, pochádzajúca z druhej polovice 19. storočia.
Na pečati s kruhopisom MEDVE HELYSÉG PECSÉTJE /Pečať obce Medveďov/ je vyobrazený lev v skoku, držiaci v pravej labe šabľu. Vyfarbenie erbu obce je nasledovné: v zelenom poli štítu je vyobrazený žltý /zlatý/ lev s červeným jazykom a pazúrmi a bielou /striebornou/ šabľou. Vyfarbenie návrhu bolo zvolené tak, aby zodpovedalo základnému pravidlu heraldiky pre používanie farieb a kovov. Neskorogotický štít autori zvolili pre jeho jednoduchosť a veľkú rozšírenosť v obecnej heraldike. Dejiny obce Medveďov sa neskladajú len z čísel, faktov a dátumov, ale aj z mýtov povestí a legiend.
Zdroj: https://medvedov.sk/historia/
Ku keške:
Na úvodných šúradniciach najdi čísla v tvare PSR-ABC
Final:
N 47 47. (A+B+C)(B+1)(C-1)
E 017 39. (B-1)(A+1)(B+C-1)
Község történelméből:
Ősi település, átkelőhely a Nagy-Duna bal partján, Szlovákia délnyugati csücskében, a Csallóközben, azon belül is a Csilizközben terül el Medve község. Az első írásos emlék a falu létezését illetően 1252-ből származik Villa Medwe néven. Ebben az időben Pozsony vármegyéhez tartozott; itt vezetett a folyón keresztül a Pozsonyba vivő postaút. A XIX. században gőzkomp közlekedett, ma azonban már híd ível át a Dunán, amit 1939-ben kezdtek építeni és ünnepélyes átadására 1943. Március 15-én került sor.
A későbbiekben a falu két néven is szerepel Nagy-, illetve Egyházas-Medve és Kis-Medve, mely utóbbi egyes oklevelekben Kenderes-Medve néven is szerepel. A falu nevének magyarázatával kapcsolatban több feltevés is ismeretes. Egyesek szerint egy ősrégi családnévről kapta nevét. Mások szerint medvék éltek ezen a helyen, és a név innen ered.
A 13. század végén a Héderváry család birtokába került. A 20. század elejéig Győr vármegyéhez tartozott.
A Duna bal partján, a Győrrel szemközti oldalon fekvő községet a török teljesen elpusztította. Ez időben pusztult el Medve ősi katolikus plébániatemploma is, melyről a Pázmány-féle jegyzék is mint ősi templomról beszél, s mely egyike lehetett a Csallóköz első templomainak; minden bizonnyal ez volt a csilizközi falvak első temploma.
Az 1609. évi összeírás mindkét településen csak halásztanyákat emleget.
A török kiűzése után a Héderváry-Viczay család Kenderes-Medvét nem, de Egyházas-Medvét felújíttatta, s ide az uraság németeket telepített, akik a falut Weisskirchennek (fehér templomnak) nevezték el.
Történelme folyamán mindvégig a Héderváry grófok birtoka volt. A győri káptalan csak később jutott itt gazdasághoz. Ennek a helyét őrzi a mai napig az „Apáti“ elnevezés, ahol szőlőtermeléssel foglalkoztak.
Medve pecsételt okirata 1780. január 8-án kelt. Benne az 1733-as /év/ szám látható. Alatta két ovális helyeződött el: az egyiknek a peremére M. E. /a község első és utolsó két betűje/ betűk kerültek, alatta /feltehetően egy csoroszlya; a másik oválisba egy felfordított lebegő ekevasat rajzolt a vésnök úgy, hogy közöttük földből kinövő három
kalászos búzaszál áll. /A Medve község kötelékébe letelepedni óhajtókról szóló, 1887. szeptember 30-án kelt oklevélben vízszintesen ovális pecsét látható, felül MEDVE KÖZSÉG, alul PECSÉTJE írással. /
A község területe 1046 ha. Lakóinak száma 564.
A község kulturális emléke az 1800-as években klasszicista stílusban felépült egyhajós Szent Anna templom. 1855-ben nagyobb része elpusztult, mivel a tűz martalékává lett. A hívők nagy szorgalmának köszönhetően 1860-ra újjáépítették, és a mai napig ez a templom található meg a falu közepén. 2002. július 26-án, Szent Anna napján templomunk új belső felújítással büszkélkedhetett, ami ezen a napon került felszentelésre.
A templom mellett működött a község iskolája, melynek létezése már a 16. századtól nyomon követhető, melybe a környező falukból is jártak diákok. Napjainkban is működik, viszont sokkal kisebb létszámmal mint az eddigi évek bármelyikében. Egy épületben folyik a legkisebbek nevelése (óvoda) és a magyar tannyelvű alapiskola működése.
A lakosság örökös harcban állt a természeti elemekkel. 1895-ben a Duna átszakította a gátat. Olyan mély örvény maradt a helyén, melynek mélységét a mai napig sem sikerült megállapítani. Ez az úgynevezett „apáti gödör“, melynek csak a széle sekély.
1945-ben kezdődött a tömegszervezetek megalakulása. Az elsők között a Csemadok helyi szervezete volt. A szervezet keretén belül színjátszócsoport is működött. A kulturális élet és tevékenység jelentős fejlődésnek indult.
1956 telén a községet jegesárvíz pusztította. A jég megindítását a hídról történő robbantás segítette elő.
A legnagyobb természeti csapás az 1965-ös árvíz volt. A járási és a helyi árvízvédelmi bizottság mindent megtett annak érdekében, hogy a katasztrófát elkerüljék.
Az intézkedések ellenére azonban a Duna Kulcsod község kataszteri határában, az úgynevezett csicsói öreg szivattyúteleptől 1000 méterre nyugatra 1965. június 17-én átszakította a gátat. A bezúduló víz nagy sebességgel áramlott minden irányba. Azonnal megkezdődött a lakosság mentése és kitelepítése. Az árvíz a természet számára is óriási katasztrófa volt. A vadállomány teljesen elpusztult, csupán néhány állat menekült meg. Az ár haragját közgát építésével igyekeztek megfékezni. A hullámtéri oldalon terméskövekkel megrakott uszályokat sűllyesztettek el. Ma egy emlékmű jelzi a katasztrófa helyét, amely a töltésen található.
Az 1970-es évektől a falu lakossága fokozatosan csökken. Több ház ma már csak mint hétvégi nyaraló használatos.
1997. július 13-ra elkészült Medve község címere és zászlaja, amelyeket a templomban szenteltek fel. A község címere zöld színű alapon egy sárga oroszlánt ábrázol. A jobb kezében egy kard látható. A falu határa a Duna hullámterét tekintve tájvédelmi terület.
A táj nyugodtsága ideális környezet a horgászni és pihenni vágyó emberek számára. A község területén keresztül haladó kerékpárút a Bős-i vízierőmű mellett egészen Pozsonyig vezet.
Medve község neve mindenhol ismerősen cseng, és ez annak köszönhető, hogy Pozsonytól Komáromig itt található az egyetlen híd Magyarország és Szlovákia közt,mely „Medve – Vámosszabadi határátkelőhely“ néven használatos.
Forrás: https://medvedov.sk/hu/tortenelem/
A ládához:
Kezdő koordinátán PSR-ABC alakban találsz számokat
Final:
N 47 47. (A+B+C)(B+1)(C-1)
E 017 39. (B-1)(A+1)(B+C-1)