WAP A láda, egy 12x8x5 cm-es méretű műanyag doboz, néhány méterre az úttól.
A ládába TravelBug helyezhető.
KELEBIA ELHELYEZKEDÉSE
Kelebia egy alig háromezres lélekszámú falucska a déli határ mentén Baja és Szeged között, Szabadkától mindössze 11 km választja el. Vasútállomása határátkelőhely Magyarország és Szerbia között.
A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN
A Kiskunság e térsége egykor sűrűbben lakott terület volt, arról az ásatások és geológiai leletek tanúskodnak. Az ókori népek közül a kunok, szarmaták, majd az avarok hagyták itt kultúrájuk nyomát. A XV. században Hunyadi birtok volt, majd Török Bálint kezére került.
A község nevének eredetéről több magyarázat ismert. Az első szerint az itt tanyázó pásztornépek adták a sok gólya láttán. A másik a török időkre utal, mely szerint a kelap növény lelőhelyéről kapta. Ismert olyan nézet is, amely az elnevezést 1297-ben itt élő Kelyb kun vezér ősi fészkével azonosítja. Mindenesetre tény, hogy a XV. században már kereskedelmi út vezetett a Kelebi nevű falun, mely Halasszékhez tartozott és kunok lakták.
Az első világháború után a terület szerb megszállás alá került, majd a trianoni békeszerződés aláírását követően, az 1920-ban véglegessé vált új államhatár kettévágta a Kelebia-puszta nevű népes tanyavilágot, amit követően a határ mindkét oldalán önálló faluközpont jött létre Kelebia néven. A Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án Kelebia néven önálló községgé alakult.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Kiemelkedő jelentőséggel bír a megyehatáron áthúzódó Körös-ér, az általa táplált halastavak és a községtől délnyugatra található magasabb fekvésű legelők. A határsáv jóvoltából szinte teljesen érintetlen természeti környezet mintegy zárványként, megőrzendő idegenforgalmi vonzerőként nagy értéket képvisel.
Fontos természeti kincs az egyelőre kihasználásra váró, 80 C°-os, gyógyhatású termálvíz. Megismerésre érdemes a kelebiai halastavak és a környező puszták védett és fokozottan védett florisztikai és faunisztikai értékei, melyek között olyan országosan ritka példányok szerepelnek, mint az egyhajúvirág és a vele együtt előforduló tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta, vagy a hungarikumnak számító, veszélyeztetett, 2018-ban az Év Emlősének választott földikutya.
KIHALÁS SZÉLÉN A DÉLVIDÉKI FÖLDIKUTYA
A Kárpát-medencében öt, egymástól genetikailag nagymértékben különböző földikutyafaj honos.
Az állat a legkisebb egyedszámú emlős Európában, állománya mindössze 300 példányt számlál, ennek kétharmada Ásotthalom, illetve Kelebia környékén található, a maradék száz pedig Újvidéken, néhány négyzetméternyi területen él. E patkánynagyságú, hengeres testalkatú rágcsálók hossza 15-24 cm, súlya 25-35 dkg. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodva fülkagylói nincsenek, szemeit bőr borítja. Nincsen farka, és nincsenek erőteljes ásólábai, mint a vakondnak, a föld alatti járatait inkább a fejével túrja. Bundájának színe a többé-kevésbé a helyi talaj színéhez hasonló. Járatrendszerüket (melynek hossza elérheti a száz métert is) csupán ritkán hagyják el, a veteményesben, gyümölcsfák gyökereiben így kárt nem okoznak. Környezetüket kopogtatás útján derítik fel, ilyen módon kommunikálni és tájékozódni is tudnak.
A megmentésükre indított kelebiai földikutya-védelmi program révén a genetikai kutatás és a nyilvánosság megteremtése mellett egy hektárnyi terület rekonstrukcióját is végrehajtják, mely némi életteret adhat a rágcsálónak. Ládámmal e fokozattan védett, 1000000 Ft természetvédelmi értékű állatra szeretném az erre látogatók figyelmét felhívni.
A LÁDA
A 12x8x5 cm-es műanyag dobozka legkönnyebben a településről, a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcán (5501. sz. út) közelíthető meg. A homokos-földes talaj esőben jól tömörödik, nem lesz sár, így autóval vagy akár kerékpárral csapadékos napok után is eljuthatunk a rejtekhelyhez, amely az úttól mindössze néhány méterre található az adott koordinátán.