
Mk45, 2009 dízelmozdony
Az Mk45 sorozat nem villamosított, keskenynyomközű pályákra szánt dízel-hidraulikus mozdony sorozat. (Beceneve: "Ledehás".) 1970 elején merült fel új vontatójárművek beszerzése a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút részéről. A járműveket a romániai Augusztus 23. Művektől rendelték meg. A mozdony a nagyvasúti forgalmat ellátó M43 sorozatjelű mozdonnyal nagyrészt azonos szerkezeti elemek felhasználásával készült, viszont nincs tolató-vonali fokozatváltója. A járművek gyári típusjelzése L45H. A Magyar Államvasutaknál az Mk45 sorozatjelet kapták.
A MÁV összesen tíz darab Mk45 sorozatú mozdonyt vásárolt. Ezek közül hat darab – az Mk45, 2001 – Mk45, 2006 pályaszámúak – beszerzésüktől, azaz 1973 óta a Gyermekvasúton közlekednek. Négy további mozdonyt – Mk45, 2007 – Mk45, 2010 pályaszámúak – a hegyközi kisvasúton, Sárospatakon állomásítottak. A Hegyközi Kisvasúton elsősorban a nagy vonatterhelések biztonságos továbbítása és a nagy gyorsulással számított menetidők alkalmazása tette szükségessé az Mk45 sorozatú mozdonyok közlekedtetését. A négy mozdony 1973-tól 1980-ig üzemelt a hegyközi kisvasúton.
A vonal megszüntetése után a gépeket Nyíregyházára irányították. A nyírségi kisvasút síkvidéki pályáján azonban üzemeltetésük gazdaságtalannak bizonyult. Az Mk45, 2007 – Mk45, 2010 pályaszámú mozdonyokat 1994 nyarán a Gyermekvasút hűvösvölgyi vontatási telepére szállították. Az üzemképtelen járműveket nem újították fel. Selejtezésüket 1996-ban az Mk45, 2010 psz. mozdonnyal megkezdték. Egyes alkatrészeiket a Gyermekvasúton közlekedő Mk45, 2001 – Mk45, 2006 pályaszámú járművekbe építették be. Az Mk45, 2007, Mk45, 2008 és Mk45, 2010 pályaszámú mozdonyokat teljesen elbontották. Az Mk45, 2009 pályaszámú gépet 2010. június 16-án állították ki a füzérkomlósi Fehér szikla fogadó udvarán, a volt végállomás közelében.
Az Mk45, 2009 pályaszámú mozdony életútja:
1973.03.09 Sárospatak
1980.11.29. Nyíregyháza
1994.06.06 Budapest Hűvösvölgy
2010.06.14 Füzérkomlós
Hegyközi Kisvasút
A Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő keskenynyomtávú vasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.
1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút pályájának Cigánd-Királyhelmec közti első szakaszát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd Sárospatak Elágazástól Kenézlőig épült szárnyvonal. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a fővonal végállomása Zemplénagárd lett. Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére.
Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt a Hegyközi Vasút vonala. A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyíregyházavidéki Kisvasút (NyVKV) hálózatához kapcsolták a vonalat, így közvetlen összeköttetés jött létre Sátoraljaújhely, Sárospatak és Nyíregyháza között. 1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták.
1944 végén a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították. 1949-ben államosították a két vasutat, a MÁV a Nyíregyházavidéki Kisvasúttal egyesítve Nyírbodrogi Kisvasút néven üzemeltette tovább a vonalakat. A félbeszakadt vonalrészeken hurokvágánnyal (Kenézlő Tisza-part és Zemplénagárd), illetve deltavágánnyal (Balsa Tisza-part) fordították meg a vonatokat. 1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított.
A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt Füzérkomlós - Sárospatak - Kenézlő Tisza-part vonalat is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének is. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton az erdészet csak üzemszünetet rendelt el, majd a már a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították és újra fölvették a rendszeres forgalmat. 1996-ban az erdei vasutat meghosszabbították Pálháza Iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Vasút egykori nyomvonalán. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra.
Így jelenleg a kisvasútból a Pálháza-Pálháza Ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (a legnagyobb a Sárospatak Bodroghalász városrésze mellett, a Bodrogon átívelő, vasszerkezetű kisvasúti Bodrog-híd) és töltésmaradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra.