Hazánk legszebb természeti csodája
A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.
A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető a keménysége.
15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban zajló vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően a tengerből kiemelkedett egy riolittufában gazdag kúp. Ugrunk előre az időben, az 1440-es évek környékén felfedezték az itt lakók, hogy ebből az anyagból igencsak jó minőségű malomkövek készülnek, amelyek a vízi, szél, száraz-és kézimalmok működéséhez elengedhetetlen eszközök voltak.
A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak.A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték..
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. A bányászat még a XV. században kezdődött itt el; az itteni, kovával átitatódott riolittufa rendkívül alkalmasnak bizonyult malomkőnek, mivel nemcsak elegendően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. (Hazánkban a paprikamalmokban is szívesen használták ezeket.) Kezdetben egészben bányászták a köveket (melyeket először "cirkalommal" , azaz óriási körzőhöz hasonló eszközzel rajzoltak meg a sziklában) - rendszerint párosával, hogy a malomban majd jól "összedolgozzanak". Később a jóval méretesebb darabokat hasítottak ki, melyeket utóbb illesztettek össze. A malomkőbányászat a XIX. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók. (Az említett bányák környékén megkövült állati és növényi maradványok, szép kvarckristályok és az opál különböző fajtáit lehet fellelni.)
A Megyer-hegyi bányató üregét mára esővíz töltötte ki, így jött létre az állandó vizű, festői szépségű tó, melynek legnagyobb mélysége kb. 6m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.
Petrográfiai célokra a tufákat általában elsősorban az általuk alkotott vulkáni kőzet jellege szerint osztályozzák; lehet, hogy megegyező összetételű, mint a kísérő láva, ha kitöréskor kitör, és ha a kitörés során megváltozik a láva típusa, akkor a tufák megbízhatóan megmutatják ezt a változást. A riolit tufák horzsakót, üveges darabokat, apró salakdarabokat tartalmaznak kvarccal, lúgos földpátot, biotitot stb. Az ilyen tufák szembetűnő előfordulású területei Izland, Lipari-sziget, Magyarország, az amerikai délnyugati és Új-Zéland. A törött habkő tiszta és izotróp, nagyon kicsi részecskék félkör alakú, félhold alakú vagy abszorbens alakúak. Úgy tűnik, hogy habosított üveg összetörésével képződtek, ezeket hamu struktúrának is nevezik. A törött bogyókból származó kis üvegtöredékeket szilánkoknak nevezik. Ezek könnyen deformálódnak és folyékonyak, ha az üledékek elég melegek.
SK:
Najkrajší prírodný zázrak Maďarska
Tengerszem, ktorý sa nachádza na kopci Megyer neďaleko Sárospataku, je oficiálne najkrajším prírodným zázrakom v Maďarsku. Morské oko bolo formované ľudskými rukami už od stredoveku, ale dnes bývalý mlynský kameň a príroda tvoria úžasne harmonickú jednotu.
Megyer Hill, podobne ako sopečné kužele kopca Király, je obrobiteľný a pozostáva z pevného tvrdeného ryolitového tufu. Táto vlastnosť inak ľahko poprášeného a rozpadajúceho sa ryolitového tufu sa vyvinula takým spôsobom, že počas vulkanického následku prenikol a transformoval tufa nahor prúd teplých vodných roztokov, plynov a pár. Zrná kremeňa sú uložené vo veľmi tvrdom prírodnom cementovom materiáli, vďaka čomu je jeho tvrdosť. Pred pätnástimi miliónmi rokov sa vďaka sopečným činnostiam v Miocéne vynoril z mora kužeľ bohatý na ryolitový tuf. Skočíme dopredu, okolo roku 1440, obyvatelia zistili, že tento materiál sa používa na výrobu veľmi kvalitných mlynských kameňov, ktoré boli nevyhnutnými nástrojmi pre prevádzku vodných, veterných, suchých a ručných mlynov. 32-metrový vysokohorský kopec Megyer je kužeľom vulkanického ryolitového tufu stredného miocénu v tretej časti zemskej histórie a jeho hmota pozostáva hlavne z pemzy - kremičitého ryolitového tufu a hydrokarbitu. Hornina napustená oxidom kremičitým sa vyznačuje veľmi vysokou tvrdosťou po stuhnutí, vďaka ktorej jej kryštalické inklúzie a dutiny ju robia vynikajúcou pre výrobu mlynských kameňov. Ľudia tu ťažili mlynské kamene obilných mlynov a rudných mlynov z 15. storočia. Baníci si sami vyrezali menšie stánky v stene bane a bývali tu. Frézovanie a opracovanie mlynských kameňov sa uskutočňovalo takmer stovky rokov takmer rovnakou technikou, náradím a ručnou prácou.
Raz sa tu ťažili mlynské kamene obilných mlynov a drvičov rúd. Ťažba sa datuje do 15. storočia. storočia tu začalo; tuky ryloitu impregnované kremelinou sa tu ukázali ako veľmi vhodné ako mlynský kameň, pretože to nielenže bolo dosť ťažké, ale pšeničné zrná sa tiež jemne pražili počas mletia, čo dodalo múke príjemnú chuť. Kamene vyťažené na kopci Megyer boli vyhľadávané aj v zahraničí, až do 18. storočia. (V Maďarsku sa tiež páčilo, že sa používajú v paprikových mlynoch.) Spočiatku boli kamene vyťažené celé (najskôr boli nakreslené „v kruhu“, tj pomocou nástroja ako obrovský kompas v skale) - zvyčajne v pároch, aby „spoločne pracovali“ v mlyne. Neskôr boli vyrezané oveľa väčšie kúsky, ktoré boli neskôr spojené. Ťažba Millstone sa datuje do 19. storočia. Pokračoval od 16. storočia na neďalekom kopci Botkő, kde sa dajú vidieť aj zvyšky bývalých gejzírových kužeľov. (Okolo týchto baní sa nachádzajú fosílne zvyšky zvierat a rastlín, krásne kremeňové kryštály a rôzne druhy opálu.)
Dutina dolu Megyer-hegy je teraz naplnená dažďovou vodou, takže sa vytvorilo jazero so stálou vodou a malebnou krásou s najväčšou hĺbkou cca. 6 m, skalné steny stúpajú v miestach 70 m nad vodným zrkadlom. Zaujímavou pamiatkou je jaskyňa barbarov, bývalá kováčia vytesaná do skaly, vyťažené mlynské kamene a „kaňon“ vyrezané na ich odstránenie.
Na petrografické účely sa tufy všeobecne klasifikujú predovšetkým podľa povahy vulkanickej horniny, ktorú tvoria; môže mať rovnaké zloženie ako sprievodná láva, ak pri erupcii prepukne a ak sa počas erupcie zmení typ lávy, tufy túto zmenu spoľahlivo ukážu. Rhyolitové tufy obsahujú pemzu, sklenené kúsky, malé kúsky trosky s kremeňom, zásadité živce, biotit a podobne. Dominantnými oblasťami takýchto tufov sú Island, Liparské ostrovy, Maďarsko, juhozápadné USA a Nový Zéland. Rozbitá pemza je čistá a izotropná s veľmi malými časticami polkruhového tvaru, tvaru polmesiaca alebo absorbentu. Zdá sa, že sa vytvorili rozbitím penového skla, známeho tiež ako štruktúra popola. Malé kúsky skla z rozbitých bobúľ sa nazývajú črepy. Keď sú sedimenty dostatočne teplé, sú ľahko deformovateľné a tekuté.
EN:
The most beautiful natural wonder of Hungary
Tengerszem, located on Megyer Hill near Sárospatak, is officially the most beautiful natural wonder in Hungary. The sea eye has been shaped by human hands since the Middle Ages, but today the former millstone and nature form a stunningly harmonious unity.
Megyer Hill, like the volcanic cones of Király Hill, is mainly machinable and consists of solid, hardened rhyolite tuff. This property of the otherwise easily dusted and crumbling rhyolite tuff developed in such a way that during the volcanic aftermath, the upward flow of warm aqueous solutions, gases, and vapors permeated and transformed the tuff. Its quartz grains are embedded in a very hard, natural cementitious material, due to which its hardness. 15 million years ago, thanks to volcanic activities in the Miocene, a cone rich in rhyolite tuff emerged from the sea. We jump ahead in time, around the 1440s, the inhabitants discovered that this material is used to make very high quality millstones, which were essential tools for the operation of water, wind, dry and hand mills. The 324-meter-high Megyer Hill is the cone of the Middle Miocene volcanic rhyolite tuff in the third part of the earth's history, and its mass consists mainly of pumice - siliceous rhyolite tuff and hydroquartzite. The rock impregnated with silica is characterized by a very high hardness after solidification, which its crystalline inclusions and cavities have made it excellent for millstone production. People mined the millstones of grain mills and ore mills here from the 15th century. The miners carved smaller booths for themselves in the mine wall and lived here. The milling and working of the millstones was done for almost centuries with almost the same technique, tools and manual work.
Once upon a time, the millstones of grain mills and ore crushers were mined here. Mining dates back to the 15th century. century began here; the rhyolite tuff soaked here with diatomaceous earth proved to be extremely suitable as a millstone, as not only was it hard enough, but the wheat grains were also slightly roasted during grinding, which gave the flour a pleasant taste. The stones mined on Megyer Hill were also sought after abroad, until the 1800s. (In Hungary, these were also liked to be used in paprika mills.) Initially, the stones were mined whole (first drawn "in a circle", ie with a tool like a giant compass in the rock) - usually in pairs to "work together" in the mill. Later, much larger pieces were carved out, which were later joined together. Millstone mining dates back to the 19th century. It continued from the 16th century on the nearby Botkő Hill, where the remains of former geyser cones can also be seen. (Fossilized animal and plant remains, beautiful quartz crystals, and various varieties of opal can be found around these mines.) The cavity of the Megyer-hegy mine is now filled with rainwater, so a lake with permanent water and picturesque beauty was created, with the greatest depth of approx. 6m, the rock walls rise in places 70 m above the water mirror. The caveman's cave, a former blacksmith's carved into the rock, the mined millstones and the "canyon" cut out for their removal also provide an interesting sight.
For petrographic purposes, tuffs are generally classified primarily according to the nature of the volcanic rock they form; it may have the same composition as the accompanying lava, if it erupts at eruption, and if the type of lava changes during the eruption, the tuffs reliably show this change. Rhyolite tuffs contain pumice, glass pieces, small pieces of slag with quartz, alkaline feldspar, biotite, and so on. Prominent areas of such tuffs are Iceland, Aeolian Islands, Hungary, the Southwestern United States, and New Zealand. The broken pumice is clear and isotropic, with very small particles semicircular, crescent-shaped or absorbent-shaped. They appear to have formed by the breaking of foamed glass, also known as ash structure. Small pieces of glass from broken berries are called shards. They are easily deformed and liquid when the sediments are warm enough.
SK:
Otázky
1. O aký druh horniny sa jedná a ako sa vyvinula ?
2. Prečo sa táto hornina používala na výrobu mlynského kameňa ?
3 Čo obsahuju riolitové tufy ?
2. Odhadnite výšku a šírku kaňonu vedúceho k vode
3. Odhadnite priemer mlynského kameňa, niekoľko sa nachádza v oblasti
4.Pridaj svoju fotku z miesta.
EN:
Go to the coordinates and answer following questions:
1. What kind of rock is it and how did it develop?
2. Why was this rock used to make millstone?
3. What do riolite tuffs contain?
4. Estimate the height and width of the canyon that leads up to the water
5. Estimate the diameter of the millstone, there are several of them in the area
6.Take a picture of you at the place.Add it to the log.
Hu:
Keresse meg a koordinátákat és válaszoljon a következő kérdésekre:
1. Milyen szikla és hogyan alakult ki?
2. Miért használták ezt a kőzetet malomkő előállításához?
3. Mit tartalmaz a riolit tufák?
4. Becsülje meg a vízhez vezető kanyon magasságát és szélességét
5. Becsülje meg a malomkő átmérőjét, ezek közül több található a környéken
6.Készítsen képet rólad a helyről. Adja hozzá a naplóhoz.
