Egyik névadó ági felmenője, Jókay Mihály I. Lipót király alatt Esztergom várában volt zászlótartó, a vár vívásánál felfedezvén, hogy a tüzérek meg vannak vesztegetve, maga irányzott egy ágyút és úgy célzott, hogy a vár alatt táborozó törökök közül egy pasának a karját szakítsa le a golyó. Érdemeiért 1668. február 5-én címeres nemeslevelet nyert.
Jókai Mór Komáromban kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban született, ásvai Jókay József (1781–1837), ügyvéd, táblabíró, és banai Pulay Mária (1790–1856) gyermekeként 1825. február 18-án Rá két nappal, február 20-án keresztelték meg. Édesapja elszegényedett, s miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéd lett. Barátja volt az irodalomnak (amint maga írja: „tisztelettel, még pedig különös tisztelettel viseltetem hazánknak minden jelesebb poétai lélekkel ékeskedő fiai eránt”); maga is írt időtöltésből verseket, összeírogatott más szerzőktől érdekes dolgokat; ügyes rajzoló és festő is volt, és jegyzeteit találóan illusztrálta. Az 1812. augusztus 14-én megesküdött házaspárnak Móric volt az ötödik gyermeke (két bátyja még csecsemőként meghalt).