A keresztet nem mindig ezen a néven nevezték, így Vörös vagy Veres Kereszt, egy időben volt Jezsuita kereszt is a neve – ezek hol külön, hol kötőjellel, hol pedig egybeírva láthatók, és felidéződik még a Hasító-kereszt megnevezés is. A névváltozások oka, a névváltozatok eredete egyelőre nem ismert. A kereszt nevéhez hasonlóan annak alapanyagát is változó módon említik az ismert források, egykor fa keresztről és kő szoborról írnak, jelenleg kőből való a kereszt, és fémből a rajtalévő korpusz.
Az első írásos említése 1742-bol származik. Akkor a püspök és a káptalan kötött egy részletes egyezséget, amiben azt is olvashatjuk, hogy a város egyik középkori romépülete a Vörös Keresztnél (ab oriente via Rubra Crucis…) lévő templomrom. Más forrás egyelőre nem utal arra, hogy itt valóban templom lett volna valaha, nem erősítik ezt meg sem az ismert városábrázolások, sem régészeti adatok.
A kereszt idővel nevet adott az elotte álló térnek, és az oda vezető utcának is. Tragor Ignác váci utcaneveket vizsgáló munkái szerint előbb Hasító Kereszt Utsza (1815), majd Kereszt-sor és Kereszt-utca (1823) volt a neve. 1888-ban a hivatalos utcanévadás keretében lett Vörös-kereszt tér és sor az elnevezése.
A keresztet 2010.05.29.-én szentelték újra, Varga Lajos segédpüspök által.
(forrás vaci-naplo.hu )
A ládában a Vác környéki keresztek "Bónusz" kereszt megtalálásához szükséges koordinátarészletet is megtalálod, ne felejtsd el feljegyezni!