Hu:
A reneszánsz kastély alapjait valószinüleg még 1630 táján rakta le Zichy Pál, azonban csak 1659-ben fejezték be felépítését I. Zichy István gróf, amikor is az akkori királytól engedélyt kapott, hogy várat építhessen.
Az erődítmény típusú kastély épült fel, várfallal és négy négyzet alakú sarokbástyával, bezárva egy szabályos négyzet alakú díszudvart. A várfalak mellett gazdasági épületek sorakoztak. Az udvar közepén egy emeletes palotaépület állt.
1764-ben árvíz rongálta meg, későbbiekben pedig tüzvész. 1776-ben át alakították az épületet, barokk stílusra formálva.
V. Zichy István, a nemzetség csicsói ágának megalapítója úgy határozott, hogy itt telepszik le. Az épületet 19. század elején klasszicista stílusban alakította át. Fiával VII. Zichy Istvánnal a nemzetségnek ezen ága kihalt, s az ő leánya, Teréz ment férjhez a kastély leghíresebb lakójához, gróf Waldenstein-Wartenberg Jánoshoz, ki a csallóközi ipari fejlesztés nagyon jelentős személyisége volt.
1855-ben a kestély vendége volt I. Ferenc József császár is.
A gróf második felesége Kálnoky Adél grófnő volt.
1992-ben a restiució keretein belül a kastély vissza került Kálnoky Alois mérnök tulajdonába, aki felújította s újra a család székhelyévé helyezte.
Sk:
Číčovský kaštieľ bol postavený v roku 1657 v renesančnom slohu. Vnútorný palác obkolesovalo opevnenie so štyrmi nárožnými baštami. V roku 1764 kaštieľ poškodila povodeň a neskôr aj požiar. V roku 1776 bol palác zbúraný a budovy opevnenia upravené na barokovo - klasicistický kaštieľ s čestným nádvorím. Pri kaštieli je pozoruhodný park. Gróf János Waldstein - Wartenberg (1809-1876), bol významnou postavou priemyselného rozvoja Žitného ostrova (napr. cukrovar v Tôni) a zaslúžil sa o reguláciu vnútorných vôd územia, dvodnenia rozsiahlych močaristých plôch, keď bol jedným zo zakladateľov Žitnoostrovského spolku na reguláciu vôd. Bol najvýznamnejší obyvateľ kláštora.
V kaštieli pri prehliadke Žitného ostrova sa v roku. 1855 ubytoval cisár František Jozef I. a v roku 1856 grófa tu poctil návštevou. Na kaštieli previedol na konci 19. storočia romantické úpravy. V roku 1905 veľkostatok s kaštieľom sa stal majetkom rodiny Kálnokyovcov. Vlastnili ho do roku 1945, keď im bol skonfiškovaný.
R. 1946 sa sem nasťahovali kolonistické slovenské rodiny a potom v rokoch 1949 -1983 sa budova využívala na školské účely (ZŠ). Preto boli na kaštieli prevedené veľmi nevhodné úpravy a prestavby. Schátralá budova potom stála opustená a rozhodovalo sa o jej využití. V roku 1992 ho Kálnokyovci získali v rámci reštitúcie späť a pekne obnovená budova sa znova stala sídlom rodu.
Kaštieľ je trojkrídlová budova na pôdoryse s tvarom so štyrmi nárožnými ušnicovými rizalitmi. V budove je zriadená súkromná kaplnka v miestach, kde bola aj predtým.
Historický park kaštieľa o rozlohe vyše 5,5 ha bol založený v 2. polovici 18. storočia po prestavbe kaštieľa a do dnešnej podoby upravený a rozlohy rozšírený v 2. polovici 19. storočia. Je to jediná ukážka málo narušeného parku v okrese Komárno. Park vznikol postupnou úpravou lesa. Na jeho území sa nachádzajú tri umelé vyvýšeniny: „Ružový kopec“, „Peklo“ a „Nebo“. Tieto sú dnes už značne poškodené. Súčasťou parku je jazero a prietočný kanál.
Cicov.sk