Tiszakécske, Nádirigó tanösvény
A tanösvény megismerteti a Tiszakécskei Holt-Tisza élőhelyeit, élővilágát, és az ember tájátalakító tevékenységét. A tanösvény hurokszerű útvonalán 10 állomás található, egy része cölöpösvényen halad. Hossza: 2500 m
A kezdőponton az Ókécskei Sportcsarnoknál lehet parkolni, itt egy kisebb játszótér fogadja a látogatókat Az itt felállított tájékoztatótáblán leírás és egy áttekintő térkép nyújt információkat a helyi védett területről és a tanösvény fontosabb látnivalóiról. A bejárás tulajdonképpen bármelyik irányból kezdhető, mivel a kiindulási helyre érünk vissza. A település felőli oldalon gyepráccsal borított járófelületen lehet menni, míg a szemközti oldalon cölöpösvényen lehet haladni. Mindkét szakasz közel azonos hosszúságú. A tanösvény állomásai több témát is feldolgoznak, melyek Tiszakécske múltjához vagy a holtág élőhelyihez kötődnek. Olyan tanösvény elemekkel is találkozhatunk, melyek az embereket otthoni cselekvésre ösztönözhetik, hogy az élővilágot a kertjükbe vigyék: gyógy- és fűszernövény kertet, rovarhotelt vagy mesterséges odútelepet is láthatunk. Az állomások információs tábláin kézzel mozgatóható, interaktív játszóelemek is szórakoztatnak. A cölöpösvényen elhelyezett halmérő segítségével megismerhetők és összehasonlíthatók a halfajok valós méretei. A tanösvény végén ki lehet kipróbálni egy mezítlábas pályát is, különböző járófelületekkel. A cölöpösvényről megközelíthető egy nagyobb méretű madárles, ahonnan a nádasok madárvilágának képviselői figyelhetők meg. A holtág érdekessége még, hogy különböző agrárélőhelyek (szántó, gyümölcsös, zárt-és díszkert, kaszálók stb.) övezik, melyek az itteni növény- és állatfajok keveredését okozzák.
A tanösvényről jól megfigyelhető a holtág nyílt vízfelülete, ahol gém- és récefélék sokaságát láthatjuk. A tanösvény az I. számú holtág-szakasz körül halad, néha 2-3 m magas nádrengetegben. A nádas sok apró nádi énekes fészkelőhelye. Az I. számú holtág szakasz végei kiöblösödnek, ahol szintén megfigyelhetünk madarakat, akár ritkábban előforduló fekete gólyát vagy kis kárókatonát is. Aki nagyobb sétára vágyik, a tanösvényen túl az egész holtág-rendszer körbejárható földutakon, bár kijelölt turistaúttal nem találkozunk. A II. számú holtág a horgászok birodalma, de parkosított környezete szintén pihenésre, kikapcsolódásra csábít. A távolabb fekvő III. és IV. számú holtág-szakaszok is természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az itteni vizeken csérek, sirályok, récék, bíbicek, gémek kutatnak táplálék után.
Tiszakécske képviselő-testülete a holtágat és környezetét helyi jelentőségű védett természeti területté (röviden helyi védett területté) nyilvánította 2016-ban, aminek kiterjedése 180 hektár, ebből a holtág-rendszer 100 hektár. Parkosított környezete kedvelt kirándulóhely, a horgászók által nemzetközileg is számon tartott horgászvíz, továbbá természetvédelmi, közjóléti funkciókat ellátó övezet. Az itteni holtág (morotvató) természetes lefűződéssel keletkezett kétszáz évvel ezelőtt, az I. katonai térképen (1763-86) már különálló víztestként ábrázolták. Napjainkra a holtágat keresztgátakkal négy részre tagolták. A holtág a csapadékvizek befogadója, Tiszából történő feltöltése és leeresztése csatornákon keresztül történik. A Tiszakécskei Holt-Tisza élőhelyei a tavi-mocsári növénytársulások elemeit ölelik fel. Az I-es, a III-as és a IV-es tóegységnél a gazdag hínártársulások rucaörömmel és tündérfátyollal keverednek. Gyékényesek és tavi kákások általában nádasokkal képeznek mozaikot. A parthoz szalagszerűen illeszkedő nádasok a magasabb térszinteken mocsárrétekkel alkotnak egységet, élőhelyei számos védett és fokozottan védett növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket. A terület kétéltű-, hüllő és madárfaunája változatos, a vonuló madarak számára fontos táplálkozó- és pihenőhely. A tómedret keskeny erdősávok választják el a mezőgazdasági kultúráktól. A holtágtól távolabb kisebb foltokban homoki és sziki növényzet is fellelhető. A legjelentősebb szikes terület a 6968 hektáron elterülő Jászkarajenői-puszták, ami kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
Tiszakécske közelében található még a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, amely a folyó és a hozzá kötődő árterek élővilágát őrzi. A környező Natura 2000 státuszú területek egyes jelölőfajai - amelyek hazánkban is természetvédelmi oltalom alatt állnak - a Tiszakécskei Holt-Tisza mentén is előfordulnak. Ilyen például a fehér gólya (Ciconia ciconia), a jégmadár (Alcedo atthis), a vörös gém (Ardea purpurea), a nagy kócsag (Egretta alba), a bakcsó (Nycticorax nycticorax) vagy a tövisszúró gébics (Lanius collurio). A Tiszakécskei Holt-Tisza a Tisza-völgy és a Homokhátság jellegzetes tájképi és ökológiai eleme, a táj változatosságának egyik fontos összetevője. E szerepét csak a vizes élőhely jelleg megőrzésével, a nyílt tófelületek, illetve a növényzettel borított vízi és vízparti felületek megfelelő arányának fenntartásával tudja betölteni. Jelenlegi változó világunkban a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartása különösen indokolt, melyet az itt végrehajtott holtág-rekonstrukció is szolgál.