A ládában nincs íróeszköz. Használd a sajátod! - BYOP
A település keleti szélén található a nevezetes romhányi kőhíd, amely az északi irányba csordogáló Lókos-patak fölé épült. Teljes hossza (a hídfőkkel együtt) 17,80 méter. A háromnyílású kőhíd a Lókos-patak régi medre felett látható. A szabad nyílások 2,6 - 2,8 - 2,6 méter nagyságúak, köztük 1,3 méteres mederpillérekkel. Ezek folyásirány felőli oldalán kő jégtörők állnak. Mindkét oldalán kőlapokkal fedett mellvéd fut végig, ez a hídfőknél az út pályaszintjéig lejt, az úttengellyel szöget zár be. Pályaszélessége 5,8 méter, anyaga romhányi homokkő.
A két szépen faragott, ék alakúra falazott pilléren három egyforma hosszúságú (másfél öles), lapos, kosárgörbe rajzolatú ív nyugszik. A mellvédek a végeiken enyhén széttartanak, ezáltal úttölcséreket képeznek a lejtős hídfőknél.
A megyegyűlési jegyzőkönyvek több alkalommal megemlítik, amikor 1803-ban a romhányi kőhíd javításáról intézkednek; e szerint a szilárd átkelő már jóval ezelőtt megvolt. Egy későbbi, 1832. pünkösd havának 15. napján kelt jegyzőkönyv „Romhány helysége határjokban lévő Sós nevű hidat ujonnan kőből felépíttetni, a falu végén levőnek pedig megigazítását elrendelni kéri”, ami meg is történt a vármegyei „elölülő hivatal” által. Az idézett, illetve további XIX. századi adatokból mégsem tudni meg a műtárgy építésének évét. A témakör kutatója, Gáll Imre szerint biztosan 1790 előtt épült, de közelebbi időponttal ő sem tudott szolgál.
Van azonban egy jól ismert történelmi dátum, amely itteni eseményhez kapcsolódik: a Lókos-patak kanyarulatánál, a hídtól alig pár száz méternyire északra 1710. január 22-én ütközött meg a II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette kuruc sereg gróf Damian Sickingen altábornagy császári hadával. A szabadságharc vitatott eredményű csatájának emlékét kőoszlop őrzi a községből északra kivezető út szélén.
A híd 1980-ig a Galgaguta felé haladó régi országút 6+445 méteres szelvényében állt, rajta a közúti forgalmat a tőle keletre lévő új híd átadása után megszüntették; részben a műemlék megkímélése céljából új, szélesebb közúti átkelő készült a patak fölé. Így akár örök időkre is megmaradhat épségben, ám a pontos életkorát talán sosem tudhatjuk meg. A kőhíd építése előtt a patak felett fahíd vezetett át, melynek szélessége a maival megegyező volt.
A török hódoltság idején a török haderő 1593. november 11-én érkezett Nagyromhányhoz, ahova a 40 ezer fő körüli magyar sereg is megérkezett. Az ütközet (Fülek-romhányi csata) a magyarok teljes győzelmével végződött, melynek során az akkor még fából készült Lókos-patakon átívelő híd is elpusztult. Ennek emlékére készült a mai is meglévő háromlyukú műemlék kőhíd.
A Lókos-patak fölött átívelő, kváderkőből rakott, háromlyukú híd, keleti mellvédjének közepén hasáb alakú, erőteljes párkánnyal lezárt kőtalapzaton Nepomuki Szent János barokk szobra áll. A szentet papi ornátusban, kezében kereszttel láthatjuk, feje fölött csillagkoszorú. Az úton lévők védőszentjének tiszteletére állított emlékmű talapzatán az „A D 1795” felirat olvasható, amely dátum a szobor elkészültét jelzi.