SAKURA ünnep – HANAMI – cseresznyefa-virágzás
Az event kezdete: 2023.04.23.18:15 óra
Csoportkép: 2023.04.23.18:40 óra
Az event befejezése: 2023.04.23.18:45 óra
A tavasz beköszönte és a természet feléledése az egyik legszebb, legszínpompásabb időszak. A cseresznyevirágzás világszerte a tavasz egyik leggyönyörűbb természeti jelensége, ami egyben Japán kulturális szimbóluma, mely méltán világhírű ünnep hosszú-hosszú évszázadokra vezethető vissza. Ilyenkor a cseresznyefák - sok más csodás növény mellett - virágba borulnak és rózsaszín, fehér színek kavalkádjában pompáznak mindenfelé. Az apró szirmok a folyamatos megújulás, az újjászületés körforgását szimbolizálják, ezért magát a cseresznyevirágzást valójában az élet metaforájának is tartják.
A japáncseresznye egy, a rózsafélék családjába tartozó díszfa, Japán nemzeti jelképe és egyben a japán nemzeti öntudat egyik kiemelt szimbóluma.
A cseresznyevirágot Japánban legendás vallási kultusz övezi, a hanami, vagyis - szó szerinti fordítás alapján: virágnézés - a „virágnézés” ünnepe pedig mára az egész világot meghódította. A sakura – maga a szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti – csodálata egy legendához köthető: a Fuji istennője, Konohana Sakuya Hime minden év tavaszán újjáélesztette az elhalt virágokat és cseresznyefavirágokkal díszítette a japánok legszentebb hegyét. Így vált a sakura a tavasz eljövetele és az újjáéledés legfőbb szimbólumává, a virág szirmai az állandó megújulást, az újjászületést, tiszavirág élete, különleges szépsége és gyors halála miatt pedig a halandóságot, az élet körforgását, az élettel járó elmúlást jelképezik. Rózsaszín és fehér sziromfelhőben pompázó Japánban, ilyenkor a városok lelassulnak és az emberek a természet csodájában gyönyörködve - a több generációs - családjuk társaságában kivonulnak a parkokba, piknikeznek csoportosan a fák alatt, sétálnak a cseresznyefa ligetekben, parkokban, kertekben, ahol a piknik során előkerülnek az ételek-italok a kosarakból és egyfajta lelki feltöltődéssel ötvözve ünneplik az elmúlást és az újjászületést.
Érdemes a hanamira előre készülni, a parkokban a jobb helyeket előre le kell foglalni, mivel ilyenkor az iskolákból és a munkahelyekről is csoportokban érkeznek a piknikező japánok. Az ünneplés napnyugtával sem ér véget, sötétedés után ugyanis színes lámpásokkal díszítik fel a fákat, még varázslatosabbá és hangulatosabbá téve a látványt. A sakura virágzás az évszázadok alatt nemcsak a japánok szívét hódította meg és vált az egyik legnagyobb eseménnyé a szigetországban, de mára az egész világ a színpompás virágok csodájára jár. Népszerűsége minden évben vonzza a feltöltődésre vágyó embereket, turistákat. A sakura, vagyis a cseresznyevirág lélekderítő látványa évszázadok óta spirituális lelkesedéssel tölti fel a japán embereket. A virágnézés ünnepére minden évben már jó előre készülnek: meteorológusok jelzik a szezon kezdetét és tájékoztatnak arról, hogy éppen mikor és hol virágzik a sakura.
A cseresznyevirágzás ilyenformán Japán tradicionális tavaszi örömünnepe, de azért nem feltétlenül kell ilyen messzire utazni Magyarországról magáért e fantasztikus látványért és a csodás színkavalkád élményéért. Bár idehaza hatalmas cseresznyefa-ligeteink nincsenek, mint Japánban, azért a virágba borult fák nálunk is rendkívül szépek, melyeket néhány fővárosi helyszínen mi is megcsodálhatunk.
A találkozó helyszíneként a budai várban található Tóth Árpád sétányon láthatjuk Budapesten a legtöbb fát egy helyen. E legvonzóbb panorámás sétányt hosszan éri a napfény, így itt már javában virágoznak a fák, bár a virágzási csúcsot még nem érték el, mivel még rengeteg bimbót láttam ezeken a fákon, amikor legutóbb több alkalommal arra jártam.
A másik klasszikus helyszín, ezen esemény egyik fővárosi Mekkája az ELTE Füvészkertje, ahol csak néhány díszcseresznyefa-fajta van, viszont minden évben április közepén Sakura-ünnepet is tartanak, és ilyenkor a piknik mellett japán tematikájú programokkal várják a látogatókat.
A Gellért-hegy déli lábánál elterülő Budai Arborétumban is pillanatnyilag még bimbósak a fák, de még pár jó meleg nap és rózsaszínbe fog borulni a kert legnagyobb cseresznyefája, ami a legelterjedtebb Kanzan fajta képviselője és amelyeket a japáncseresznye-gyűjteménnyel egyszerre telepítették. Színpompás virágzásuk március végétől egészen május közepéig tart.
Az arborétum közelében, a Feneketlen-tóval szemben, a Szent Imre-templom mellett is van egy szép díszcseresznyefa, de egyelőre még az is bimbós.
Zugló csodakertjében szinte kötelező elem a japán díszcseresznye, hisz az egy igazi japánkertben található. Az ottani fák többsége még kicsi, de lassan már azok is gyönyörűen fognak pompázni. 1931-ben a Magyarországra látogató Takamcu herceg és felesége, a japán császári család tagjai, hazatértük után ajándéknövényeket küldtek hazánknak, így e japánkertbe került jónéhány példány és amelyek közül egy idős japán díszcseresznye még ma is megcsodálható e kertben.
A találkozó időpontjának kiírásával kapcsolatban viszont elég nagy bajban voltam, mivel a jelenlegi hektikus időjárási viszonyok miatt még a profi időjárást előrejelző meteorológusok is sokat tévednek, nemhogy egy laikus geocacher. Miközben hajnalonta a mínuszokhoz, délutáni órákban meg +15-18°C hőmérséklethez közelít a hőmérő higanyszála, illetve az egyik nap +15°C, majd másnap pedig 0°C hőmérsékletet jelez a hőmérő esővel, hóval egyaránt megbolondítva a természetet és az embereket.
Éppen ezért elég nehéz eltalálni és megjósolni azt a dátumot vagy konkrét időszakot, amikor a legtöbb frissében kinyílt virág már teljes pompájában virít, viszont még jónéhány bimbó van utánpótlásként a fákon, hisz ugye valójában ez lenne a találkozó apropója annak érdekébe, hogy a meetingpontra érve tényleg semmi más dolgunk ne legyen a szokásos beszélgetés közben, mint átadni magunkat a virágokban való gyönyörködésnek.
