Miért jöttünk ide?
Ezúttal egy - szerintünk - kevesek által ismert sziklaképződményhez csábítunk. Ez a mintegy 10 méter magas és hihetetlen alakú Manó-kő, mely a turistaúttól 90 méterre található. Környezetbeolvadó színe miatt még azok is nehezen látják meg, akik tudják, hogy hol keressék.
A Manó-kő legendája
Ez a történet a 17. század elejére nyúlik vissza, amikor még a török hódoltságot és az ezzel járó rabigát nyögte az ország jelentős része. A közeli Nagybörzsöny tárói még adták, ha nem is ontották az aranyat, így a török portyáknak is gyakran célpontja volt. Egyszer, amikor a környéket szintén portya miatt járó Clēmens von Farnady hírét vette, hogy a lévai pasa emberei ismét a bányászfalucska megsarcolására készülnek, lesben állt embereivel a bányák körüli erdőben. A tervük azt volt, hogy elvágják a faluból az Ipoly völgye felé vezető utat és a rengetegbe kergetik az ellent. Napok teltek el és a katonák már morgolódtak az éhség és a tétlenség miatt, amikor megjelentek a törökök. Gazdag zsákmánnyal készültek hazatérni, amikor a katonák rajtuk ütöttek. Látták, hogy a visszavonulási útvonalukat elvágták és nincs más lehetőség, mint a Börzsöny évszázados fái közé menekülni és megtalálni a haza vezető utat. Igen ám, de helyismeret hiányában csak kóvályogtak az erdőben, míg a magyar katonákat tapasztalt helybeliek segítették a keresésben. Emellé élelmet, bort is kaptak a minél sikeresebb hajtóvadászathoz.
Az egyre fogyatkozó török csapatot végül ezen a környéken sikerült bekerítenie von Farnadyéknak. Utolsónak a sereg vezére maradt. Őt még gyermekként magyar családtól rabolták el; gúnyneve, a Manó is ebből az időből ragadt rajta, bár hatalmas termetével több fejjel kimagasodott társai közül. Neki, testi erejének utolsó tartalékát mozgósítva sikerült kitörnie és elmenekülnie az őt üldöző magyarok elől. Arra még volt ideje, hogy rablott kincsét a többi értékével együtt elrejtse. Abban bízott, hogy talán sikerül megmenekülnie az üldözők markából és halál torkából egyaránt. Amikor elfogták, azonnal vallatni kezdték, hogy hol van az arany. Eleinte szép szóval, kérleléssel akart hatni a katonákra, majd vesztegetéssel is próbálkozott, de hiába. A sok sebtől, a verésektől és a napok óta tartó éhezéstől legyengülve térdre esett, kezét égnek emelte és istenéhez fohászkodott. "Inkább váljak kővé, de el nem mondom a titkomat!" Isten pedig meghallgatta imáját és teljesítette a kérését. No, azóta állt itt magányosan az erdő fái között ez a sziklatorony.