Geoláda

A Börzsöny legmagasabb csúcsának, a Csóványosnak a közelében állsz. A vulkanikus eredetű hegységben a megadott koordinátákon két sziklatornyot, lávabreccsák erősen lepusztult maradványait figyelheted meg.

Ennek az Earthcache-nek a célja, hogy bemutassa ezt a helyet, és, hogy egy kicsit többet tudj meg a lávaformákról is.

Logolási feltételek

A logoláshoz, kérlek, küldj nekem egy e-mailt a profilomon, vagy az Üzenetközponton keresztül.

A válaszok elküldése után egyből logolhatsz, nem kell megvárnod a visszajelzést azoknak a helyességéről. Ha esetleg bármi hibás, fel fogom venni veled a kapcsolatot. Kérlek, hogy tartsátok be az alábbi sorrendet: 1) válaszok elküldése; 2) logolás.

1. Milyen a kőzetek kohéziója? Szilárdak vagy inkább morzsolódnak?
2. Figyeld meg a kőzetek összetételét. Van-e szabályosság a benne lévő töredékdarabok elrendeződésében, vagy véletlenszerűen oszlanak el a térben?
3. Milyen következtetést tudsz levonni a megfigyelésedből? Lávabreccsát vagy más lávaformát figyelsz meg? Indokold meg a válaszod.

A terepi fotók készítése a feladatoknak nem része, de kérhetem, hogy ezzel igazold azt, hogy tényleg jártál a helyszínen.

• Ezért szeretném is kérni, hogy készíts egy fényképet magadról, a navigációs eszközödről, az XWG facoinodról... bármi olyat, ami egyértelműen azonosít téged a helyszínen.

Láva

Lávának a vulkáni tevékenység által kitermelt anyagot nevezzük. Olyan olvadt vagy részben olvadt kőzetanyag (magma), amely más vegyületekkel (például oldott gázokkal) keveredve, a Föld belsejéből került ki. A láva hőmérséklete 800–1200 °C között változik, és a felszínre vagy vulkánkitörés vagy a földkéreg repedésein keresztül tör fel. A felszínre került láva lehűlése során vulkanikus vagy más néven magmás kőzetek keletkeznek.

Forró láva éles kőzettörmelékkel.

A magas szilícium-dioxid tartalmú (> 63% SiO₂) magmát, amely földpátban és kvarcban gazdag felzikusnak nevezzük. A felzikus lávák (dácit vagy riolit) erősen viszkózusak, és lávadómokként vagy rövid, de széles folyamok formájában törnek fel. A felzikus magmák képesek a gázokat megkötni, amely heves, robbanásos kitörésekhez vezet. A viszkózus magmák kitörése során gyakran zúdul le piroklasztikus áramlás, és nagy mennyiségű tefra, illetve vulkáni hamu keletkezik.

Lávafolyam. Piton de la Fournaise, La Réunion.

A skála másik végén a máfikus magmák állnak, amelyek kevesebb, mint 50% szilícium-dioxidot (SiO₂) tartalmaznak, és nagyrészt magnéziumból valamint vasból (Ferrum) állnak. Ezek a (bazaltos) lávák jellemzően forróbbak és jóval kevésbé viszkózusak, mint a felzikus lávák. A máfikus lávák jellegzetesen nagy kiterjedésű és hosszan elterülő lávafolyamok.

Ha a felszínre került magma 52-63% közötti mennyiségben tartalmaz szilícium-dioxidot, akkor a láva köztes összetételű vagy andezites. A köztes magmák jellemzőek a rétegvulkánokra, a hamurétegek és a viszkózusabb lávafolyamok váltakozásából álló vulkanikus domborzati formákra.

Alakzatok és formák

A megszilárdult láva formái leegyszerűsítve feloszthatók egyrészt nagy és kompakt testekre, mint például lávadómok és lávafolyások, illetve vulkáni törmelékekre, mint piroklasztikus áramlások és tefra. A két kategória között pedig számos átmeneti forma létezik különböző szemcseméretekkel és szilárdsággal.

Andezites lávarétegek a Kolostor-szikla (Kláštorná skala) tetején (Madaras-hegység, Szlovákia).

A lávafolyások az effuzív (kiömléses) vulkáni tevékenység gyakori formái. A láva viszkozitása alacsonyabb, a hőmérséklete nagyobb, az oldott gázok térfogata kisebb. A láva miközben lehűl összezsugorodik és szétrepedezik, miközben oszlopos vagy tömbös elválásnak hívunk. Az oszlopos elválás a bazaltos lávákra jellemző, az andezites láváknál a tömbös vagy réteges szerkezetek kialakulása a gyakoribb.

Oszlopos elválás, Sátorosbánya, Szlovákia.

Az oszlopok átmérője 3 métertől néhány centiméterig terjedhet, és akár 30 méter magasak is lehetnek. Jellemzően párhuzamosak és egyenesek, de lehetnek íveltek is, és az átmérőjük is különböző lehet. Az egyes oszlopok oldalainak száma 3 és 8 között változhat, a 6 oldal a leggyakoribb.

Piroklasztok

A vulkánkitörés során kilövellt törmelékanyagot összetételtől és mérettől függetlenül piroklasztnak nevezzük. A különböző osztályméretű piroklasztokat (a legkisebbtől a legnagyobbakig) a vulkáni hamu, a lapilli és a vulkáni blokkok (vagy, ha bizonyosságot nyer, hogy a blokkok a kitörés során olvadtak voltak, akkor a vulkáni bombák) kategóriájába sorolják.

Piroklaszt ár a Mayon vulkán lejtőin (Fülöp-szigetek).

A piroklasztokból álló szilárd kőzeteket – 0,063 mm szemcseméret alatt finomszemcsés, 2 mm-ig terjedő méret esetén durvaszemcsés – tufáknak nevezzük. A vulkáni breccsák és agglomerátumok jellemzően 64 mm-nél nagyobb szemcsemérettel rendelkeznek.

Vulkáni breccsa a Csóványosról (Börzsöny, Magyarország).

A lávák, különösen a riolit- és dácitfolyások, hajlamosak arra, hogy az úgynevezett autobreccsásodás révén klasztikus kőzeteket képezzenek. Ez a folyamat akkor következik be, amikor a vastag, már majdnem megszilárdult láva tömbökre törik. A keletkezett tömbök a lávafolyamba visszaépülnek és összekeverednek a megmaradt folyékony magmával. A vulkáni breccsák egy másik típusa a piroklasztikus folyamokból – olyan forró gázokból és tefrából álló, gyorsan mozgó áramlatokból keletkezik, amelyek a vulkántól távolodva áramlanak a talaj mentén.

Börzsöny

A Börzsöny a Kárpátok neogén-pleisztocén időszak vulkáni folyamatainak a legnyugatibb fekvésű és legidősebb tagjai közé tartozik. A hegységre jellemző az északi és déli részein elterülő dombos területek (400-600 m), valamint a központi Magas-Börzsöny kontrasztja, ez utóbbi csúcsrégiója közepes magasságú (700-900 m, legmagasabb pontja a Csóványos - 939 m).

Börzsöny.

A vulkáni tevékenység első szakasza során (16,5 - 16 millió év) felszínre került anyag sekély tengeri környezetben rakódott le. A kitörések során különböző típusú andezites, dácitos vulkáni törmelékkőzetek (vulkanoklasztitok) halmozódtak fel a tengeri medencében. A középső fázist (16,0 - 14,5 millió év) andezites lávadóm-aktivitás jellemezte.

A Börzsöny egyszerűsített vulkanológiai térképe.

A vulkáni működés késői szakaszában – a bádeni és szarmata korszakok határán (13,7 millió év) – keletkezett a legkiterjedtebb, mérsékelten robbanásveszélyes, andezites, bazaltos szubaerikus lávadóm-komplexum, amely a Magas-Börzsönyt építi fel.

Cache

You are under the top of Csóványos, the highest peak of the Börzsöny mountains. The mountain range is of volcanic origin and at the coordinates you can observe two rock needles, strongly eroded remains of lava breccias.

The goal of this cache is to show you this place and to teach you little bit about lava forms.

Logging conditions

EarthCache does not have a physical logbook. In order to log a visit, you must answer the following questions and send me the answers through my profile e-mail, or through Message center.

You can log immediately after sending the answers, you don't have to wait for confirmation of their correctness. Follow this sequence please: 1) sending answers; 2) log.

1. What is the cohesion of rocks? Are they solid or are they crumbling?
2. Observe the composition of the rocks. Is there any regularity in the arrangement of fragments in it, or are they randomly distributed in space?
3. What conclusion can you draw from your observation? Are you observing a lava breccia or another lava form? Justify your answer.

Photography itself is not a part of tasks, but I can request it as a proof of visit, as stated in Help Center.

• So, I kindly ask you a photo of you, your navigation device, your XWG... Just something that clearly identifies you on the site.

Lava

Lava is the main product of volcanic activity. It is molten, or partially molten rock mixed vith other compounds (such as dissolved gases) called magma, that has been expelled from interior of the Earth. Lava has temperature from 800 to 1200 °C and is erupted from volcano or through fractures in the crust. Result of cooling lava is called volanic or magmatic rock.

Hot lava with lot of sharp-edged rock fragments.

Magma that contains high percentage of silica (> 63% of SiO₂) is called felsic. Felsic means rich of feldspar and quartz. Felsic lavas (dacites or rhyolites) are highly viscous and are erupted as domes or short, stubby flows. And, because these magmas tend to trap gases, leads to explosive volcanism. Huge volumes of pyroclastic flows, tephra and volcanic ash are common product of viscous magma explosion.

Lava flow. Piton de la Fournaise, La Réunion.

On the opposite side are mafic magmas. They contains less than 50% SiO₂ and consist of higher volume of Magnesium and iron (Ferrum). These (basaltic) lavas are usually hotter and much less viscous than felsic lavas. Main products of mafic lavas are large and long-flows lava flows.

If the erupted magma contains 52–63% silica, the lava is of intermediate composition or andesitic. Intermediate magmas are characteristic to stratovolcanoes, volcanic landforms made of alternating layers of ash and more viscous lava flows.

Shapes and forms

Forms of solidified lava can be simplify divided to large and compact bodies as lava domes and flows on the one side and shattered volcanic material such as pyroclastic flows and tephra on another. And lot of transitional forms between, with various size of fragments and various solidity.

Andesitic lava layers on the top of Kláštorná skala (Vtáčnik mountains, Slovakia).

Lava flows are common forms of effusive volcanic activity. Lava has lower viscosity, is hotter and has lower volume of dissolved gases. As it cools, contracts and create sets of fractures called columnar or blocky jointing. Columnar jointing is typical for basaltic lavas, for andesitic lavas are more common block or layered structures.

Columnar jointing, Šiatorská Bukovinka, Slovakia.

The columns can vary from 3 meters to a few centimeters in diameter, and can be as much as 30 meters tall. They are typically parallel and straight, but can also be curved and vary in diameter. The number of sides of the individual columns can vary from 3 to 8, with 6 sides being the most common.

Pyroclastic

Fragmented material produced by a volcanic eruption regardless of composition, fragment size, or emplacement mechanism is called pyroclasts. Pyroclasts of different clast sizes are classified (from smallest to largest) as volcanic ash, lapilli, or volcanic blocks (or, if they exhibit evidence of having been hot and molten during emplacement, volcanic bombs).

Pyroclastic flow on the slopes of Mayon volcano (Philippines).

Solid rocks, made of pyroclasts are called tuffs - fine grained with size of fragments bellow 0.063 mm and coarse tuffs with clast size to 2 mm. Volcanic breccias or volcanic aglomerates have bigger sized clasts, usually more than 64 mm.

Volcanic breccia from Csóványos (Börzsöny, Hungary).

Lavas, especially rhyolite and dacite flows, tend to form clastic rocks by a process known as autobrecciation. This occurs when the thick, nearly solid lava breaks up into blocks and these blocks are then reincorporated into the lava flow again and mixed in with the remaining liquid magma. Another type of volcanic breccias come from pyroclastic flows - a fast-moving current of hot gas and tephra that flows along the ground away from a volcano.

Börzsöny

The Börzsöny Mountains are among the westernmost and oldest members of the Carpathian Neogene to Pleistocene volcanic chain. Mountains are characterized by the contrast of the northern and southern hilly (400 - 600 m) terrain and the central "High Börzsöny", the latter having medium height (700 - 900 m, higgest point Mt. Csóványos - 939 m).

Börzsöny map

The first-stage of volcanic activity (16.5 - 16 Ma) was deposited in a shallow marine environment. As eruptions filled the marine basin, different types of andesitic-dacitic volcanoclastics were deposited. Second stage (16.0 - 14.5 Ma) was characterised by andesitic lava dome activity.

Simplified volcanological map of the Börzsöny Mountains.

Third stage produced the most voluminous, moderate explozive, andezitic - basaltic High Börzsöny subaerial lava dome complex up to boundary of Baden and Sarmat (13.7 Ma).

Források/sources

• Karátson, D., Márton, E., Harangi, S., Józsa, S., Balogh, K., Pécskay, Z., Kovácsvölgyi, S., Szakmány, G., Dulai, A., (2000): Volcanic evolution and stratigraphy of the Miocene Borzony Mountains, Hungary: An integrated study.; Geologica Carpathica. 51. s. 325-343 (en)
• Drew, L., Berger, B., Bawiec, W., Sutphin, D.,Csirik, G., Korpás, L., Vetö-Ákos, É., Odor, L., Kiss, J., 1999: MINERAL-RESOURCE ASSESSMENT OF THE MÁTRA AND BÖRZSÖNY-VISEGRÁD MOUNTAINS, NORTH HUNGARY; Geologica Hungarica Series Geologica (1999), Tomus 24: s. 79-96 (en)
• Wikipedia: Lava (en)
; Pyroclastic rock (en); Breccia (en)

Many thank fa-peti for help with translation.