Egy park melynek látnivalója egy kereszt és egy ’56-os emlékmű. A park végéből lenézve látható, hogy Rákoshegy mennyivel magasabban van, mint a város több pontja. Ha tiszta az idő sétáljatok el a kilátásig. Kéne néhány jó fotó :) Este kimondottan szép látvány. Nem sok helyről tudnánk ezt megmutatni.
10X5X5 cm es hengeres, ajándék fogadására alkalmas ládát keressetek.
Mugli és kutyagumi veszély!
Fa kereszt:
Valaki, valakik, valahol emlékeztek egy művész alkotásaira, aki a keresztet és a rá feszítettet nem a megszokott módon ábrázolta. Ő Bors István,aki1968-1973 között nagyméretű szobrokat készített fából és kovácsoltvasból, ezek formáit a paraszti tárgykultúra és használati eszközök (ekevas, gereblye, ácskapcsok, reteszek stb.) köréből vette.
Az Ő keresztje mindenki keresztje. A életért küzdők, dolgozók mindennapi keresztjeit alkotta meg több változatban. Ezek közül egy kereszt került Rákos Mezejének 'Kegyeleti parkjába'
Forrás:Köztérkép
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve:
Alkotó: Oláh Szilveszter Helyszín: Budapest XVII., Rákoskeresztúr, Kegyeleti emlékpark . Geometrikus szerkesztésű alkotás, két egymásra merőlegesen álló kapu közrefog egy kőtömböt, amelyen az „1956” évszám szerepel. Anyaga gránit, mérete 450×280×250 cm.
Állíttatta: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, 2006.
Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekvő kerülete. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Rákosmente. Közkeletű gúnyneve Rákosborzasztó, mely a belvárostól való nagy távolságára és a sok Rákos- kezdetű városrésznévre utal. Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb)
A főváros legnagyobb kerülete, 54,83 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek.
Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. Magassága 241 méter (a Gellért-hegy 235 méteres).
Forrás: Wikipédia
RÁKOSKERESZTÚR TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
Dr. Kósa Pál:
...'Rákoskeresztúr, három tősgyökeres magyar szó összetétele: Rákos, kereszt, és úr. ...
a történelem folyamán Magyarország területén 36 Rákoskeresztúr volt található...
V. István (akkor még ifjabb) király 1265. évi oklevelében Pousa Racusa néven szerepel. ...
Károly Róbert 1326. és 1327-i okleveleiben már Szentkereszt a falu neve. ...
Zsigmond-kori okleveleken falunk nevét Keresthwr alakban találjuk, aminek az olvasata nyilván Rákoskeresztúr. ...
Legkorábbi térképünkön, az 1528.évi Lázár deák-féle térképen Kerstur alakban bukkanunk rá, ...
török hódoltság korában, az 1562. évi adóösszeírásban (defterben) Körösztös puszta, Rákoskeresztúr puszta, ...
Körösztösnek említi Evlia Cselebi, török világutazó is. ...
1657-ben Szelényi János itteni birtokos Rákoskeresztúr-ként jelöli meg. ...
Az 1664.évi térkép falunkat ugyancsak Kerstur néven említi. ...
A XVII. század végén Hevenesi Gábor kéziratban maradt térképén Kerestur alakban található. ...
1800-tól Rákoskeresztúr a falunk neve, ...'
Megközelítés: tömegközlekedéssel a 98 as busszal a Széchenyi utcai megállóból, a 198 as busszal az Árpád fejedelem utcánál leszállva. A 46,97E,169E,161,162,195,201E,202E,261E,262 es busz Szentkereszt tér megállótól.Vonattal Rákoshegyen kell leszállni.
Autóval a park mindkét felén meg lehet állni ingyenesen.