[EN]
This cache belongs to the church of Melykut, it is a small village closed to the Serbian border. It's a translation of a hungarian cache you can find on geocaching.hu.
[HU] Megközelítés:
A falu központjában található a láda, a templomkertben. A környéken nyugodtan lehet szinte bárhol parkolni.
Látnivalók:
Szt. Joachim templom A templom néhány méterre van csupán a cache-tol. A templom elodje 1761-ig egy nádfedeles kápolna volt, majd Gr. Grassalkovich új, kotemplomot építtetett, az építkezés 1761-1769-ig tartott. Ebbol a templomból már csak a torony, a karzat, és a kofalak vannak meg. 1900-ban döntés született arról, hogy új templomot építenek, ezt a tervet viszont az akkori plébános, Kurka Károly nem fogadta el, így végül a templom régi hajójához két mellékhajó épült. A templom oltárképe szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szuz Mária, kezében almát tart s a kép felett a következo felirat: "Potens in terra erit semen ejus."
A jelenlegi harangokon található feliratok, ill a harangok adatai.
Nagyharang: Nagyboldogasszony + Szent István - országfelajánlás képe (600 kg) a mélykúti római katolikus hívek adományozásából 1923 ontötte Tóth Árpád, Veszprém
Középso harang: Szent Hubertusz kép szarvassal + angyali üdvözlet képe (300 kg) a mélyk. kat. hívek adakozásából 1924 öntötte Tóth Árpád, Veszprém
Kisharang: nehezen olvasható felirat: (30 kg) MICH IN ......... IOSEPA SLEFA ITOCK
Lovaspálya Minden augusztusban megrendezik a Mélykúti napokat, ennek része a Mélykúti Lovasnapok is, a kettes és négyes fogathajtó verseny. További info a helyi rendezvényekrol itt.
Szvetnik Joachim emlékház Kossuth díjas ötvös, restaurátor (1927-1988). 1977-ben részt vett abban a bizottságban, melynek feladata volt az USA-ban orzött magyar koronázási jelvények azonosítása, vizsgálata, és ezek alapján a hazaszállításának elokészülete.
Rövid történelem Az 1526. évet megelozoen kunok éltek a területen. 1572-1590 évekre teheto a kezdeti letelepedések ideje. 1661-es évszámot tartalmazta a község elso pecsétje, és a mai jelkép elemeit hordozta; ezen idoben Mélykút a Czobor család bajai uradalmához tartozott. A hosszú török uralomnak, és végül a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetoen a település 1703-1710 közöttre teljesen elnéptelenedett. 1731-ben kaptak letelepedési engedélyt katolikus magyarok, de az akkori írások már 1728-tól lakott területként említik. 1750-1841-ig Gr. Grassalkovich család uradalma, a jelenlegi templomot is az o jóvoltukból kezdték el építeni 1761-ben. Az 1810-es években a lakosság száma már 3000 körüli, az 1830as évekre pedig eléri a 4500-at. 1849 után a jobbágyok megváltották az ingatlanokat, így birtokhoz jutottak. A XIX-XX. századforduló környéke fellendülést hozott a település életében: elemi iskola és óvoda létesült, megépült a községháza, a gyógyszertár, megalakult a hitelszövetkezet 800 taggal, és 1903-ban megépült a vasút is. A falu déli részén volt egy tó, melynek mélysége az 1870-es években 2-3 métert is elérte. A legenda szerint annak idején a csodaszarvas ennél a tónál megállt pihenni, és ivott a vízébol, a falu címere is erre utal. Sajnos a tó egy ido után magától feltöltodött, végül 1927-ben lecsapolták, és a helyén vásártér, park, és sportpálya létesült.
A lakosság száma a következoképpen alakult az utóbbi 310 év alatt:
A török kiuzése utáni elso (ismert) összeírás 1699-ben bemutatja, hogy a községet 21 adófizeto polgár és 5 fiú lakja, állatállományát 33 ló, 38 ökör, 36 tehén, 29 borjú, 166 birka és kecske, 1 disznó képezi, földmuvesei 3 szolosort, 51 hold búzaföldet és 19 hold kölesföldet muvelnek.
1748. év: 508 fo
1792. év: 2301 fo
1803. év: 2638 fo
1812. év: 3100 fo
1823. év: 3987 fo
1829. év: 4431 fo
1878. év: 6239 fo
1888. év: 7398 fo
1929. év: 8127 fo
1940. év: ~ 9000 fo
1959. év: 8168 fo
1969. év: 7640 fo
1975. év: 7397 fo
1980. év: 7123 fo
1985. év: 6746 fo
1990. év: 6458 fo
1995. év: 6192 fo
2000. év: 5985 fo
2002. év: 5850 fo
2003. év: 5786 fo
Plusz egy érdekesség: Mélykútról Jánoshalma felé meno úton található ez a pont, itt húzódott az 1918-19es demarkációs vonal Jugoszlávia és Magyarország között, mely alapján Jánoshalmától délre eso területek már Jugoszláviához tartoztak volna.
Nemrég sikerült találnom egy 1798-as térképet Bács vármegyérol, itt lehet megnézni.
Források és további információk:
Mélykút honlapja
Melykut.com
melykut.echt.hu