Skip to content

Bakonyszentkirályi barangolás Multi-Cache

This cache has been archived.

Blue Mali: A geoláda családi okok miatt megszűnik! Adoptáltatni nem szeretném!
Bárki más rejthet ládát a településre, de ezt a ládát nem szeretném felélesztetni! Annamary társam elhozta a ládát, így már nincs a postaládában!

Köszönöm mindenkinek, aki felkereste, s pici örömöt tudott okozni!

2020.10.07: Blue Mali

More
Hidden : 5/20/2013
Difficulty:
1.5 out of 5
Terrain:
1.5 out of 5

Size: Size:   small (small)

Join now to view geocache location details. It's free!

Watch

How Geocaching Works

Related Web Page

Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions in our disclaimer.

Geocache Description:


Kedves Utazó!
Ezzel a rejtésemmel a Bakony egy kis falujába invitállak, bemutatni annak szépségét és nyugalmát. Gyere el és éld át Te is!

Történet: A rómaiak és az avarok is lakták a területet. Fontos hadiutak keresztezték itt egymást. Két község egyesítéséből keletkezett. Magyarszentkirályt és Németszentkirályt önálló községekként tartották számon 1926-ig. Az egybeépült két falut ekkor egyesítették. Magyarszentkirály - 1937-ben Zenthkyral, 1787-ben Magyarszentkirály, 1900-ben Bakonymagyar-szentkirály - Csesznektől északra, a vár szomszédságába települt. Nevének "Magyar" megkülönböztető jelzőjét a 16-17. század második felében kapta, amikor határában felépült Németszentkirály. A község, Szent István királytól kapta a nevét, akit a középkorban Szent Király néven is tiszteltek. Temploma patrónusa Szent Király, azaz I. Szent István. Területe az Árpád-korban királyi várföld, majd évszázadokon át a cseszneki uradalom tartozéka. A cseszneki vár tartozékaként eredetileg a gróf Cseszneky család volt a vidék ura, majd a Garai, Szapolyai, enyingi Török s galánthai Esterházy családok következtek. Portáinak 15 százalékán élt adófizető paraszt 1531-ben. Még 1542-ben is feljegyezték, de később, 1696-ig, másfél évszázadon át lakatlan volt. Magyarszentkirályon csak 1690 után - Csesznek végvár jellegének megszűntével - telepedett le néhány család. Az uraság minden törekvésüket elnyomta. A falu malmait kisajátította, s mellettük fűrészmalmot állított fel. A legelőre - amit egyébként is csak Szent Mihály napjáig használhattak - birkást szerződtetett. Az uraságnak hajtott hasznot a szentkirályi vámhely is. Szokásjog szabályozta földesúri szolgáltatásaikat. A robot még 1787-ben is meghatározatlan: az úr mindenkori szükséglete szabta meg a mennyiségét. A helység népessége örökös röghöz kötött jobbágy a cseszneki úriszék hatalmában. Németszentkirály 1769-ben keletkezett Magyarszentkirály határában.

1890-ben Bakonynémetszentkirály. Római katolikus vallású német lakosságát Esterházy Gábor földesúr telepítette le. Valamennyien zsellérek voltak, akik urasági házakban laktak és ezek után cenzust fizettek. 1828-ban 33 házas, kilenc hazátlan zsellér és kilencvenhárom 18-60 év közötti adózó élt itt. Az alig 162 holdas terméketlen határból nem tudott megélni lakossága. Közigazgatásilag a községhez tartozik Hajmás-puszta, ahol ma már csak hét család él. Az itt élő családok a Kisbéri Állami Gazdaságban dolgoztak 1968-ban. A híres kisbéri ménest 1964-ben számolták fel. Üszőtelep működik a pusztán. Juhászata már nincs. Hajdanában falu állt a puszta helyén. Ezt őrzi a "Faluhely" feliratú tábla a puszta szélén. A hajdani községet a törökök rombolták le. A háború előtt özvegy Niczky Pálné és Esterházy Pál birtokolta a határ 1200 holdját. A felszabadulás évében az egykori cselédek és kisbirtokosok között osztották fel a földbirtokosok földjét. A volt cselédek korábban tanyákon éltek. Faggyúzsírt égettek lámpa és gyertya helyett. Egy-egy cselédlakásban négy család is szorongott, 1945 után a tanyák népe beszállingózott a környék falvaiba. Egyenletesen fejlődött a község. A volt kastélyt 1947-ben kultúrházzá alakították át. Félmillió forintot költöttek a villanyhálózat bővítésére. Állandó óvoda nyílt 1950-ben. Bővítették a régi iskolát, később újat építettek. A Fácán presszókisvendéglő 1964-ben épült. A rendszerváltás előtti években sok új házat emeltek, illetve átépítettek. Ötvenszemélyes napközi otthonos óvoda épült 1979 körül, amit másfél évvel később újabb 25 férőhellyel bővítettek. Az épület tetőterében alakították ki a két csoport befogadására alkalmas iskolai napközi otthont. Takarékszövetkezete, büféje van a községnek. Közös körjegyzőségben működő községei Bakonyoszlop és Csesznek. A község határában a Dudar- és az Aranyos-patakok folydogálnak. Nagy vegyes erdők koszorúzzák a falut. Bakonyszentkirálynak 1025 lakosa volt 1989-ben. Külterületi lakott helyei: Hajmás-puszta, Sövénykút egy és Porvacsesznek.

Forrás: Wikipedia

Remélem sikerül a multival a Bakony egy újabb arcát bemutatnom számotokra. További sok szép ládaélményt!

Additional Hints (No hints available.)